95787. lajstromszámú szabadalom • Karburátor
— 314 — többó-kevésbbé kinyit, (6) a benzint tartalmazó úszóház, amelyben a benzin felszínét U (7) úszó a (8) szelep révén állandó magasságban tartja, (9) a dugattyúról az 5 úszóházba nyúló szár, amelynek alsó végébe belenyúlik a (10) kúpos tű, amely a (11) benzinátömlő nyílást a dugattyú különböző magasságú helyzetében többé-kevésbbé elzárja. A (14) helyen az (5) nyílás-10 llál történik a tüzelőanyag végső porlasztása a (15) nyíl irányában a (16) keverőtérbe áramló levegővel. Ezen porlasztás helyén uralkodó depresszió a (17) lyukon át a szabályozó dugattyú fölötti zárt térbe 15 terjed és ennélfogva ez a depresszió végzi a szabályozást, úgyhogy a. dugattyút emeli, ha pl. a mótor gyorsabb járása miatt a depresszió fokozódnék, ill. nagyobbá válnék, mint a dugattyú súlya és 20 az esetlegesen alkalmazott rúgó terhelése. Hogy a dugattyúra működő depresszió lehetőleg csekély lehessen és a porlasztásnál mégis nagy depressziót lehessen alkalmazni, a találmány szerint a (11) benzin-25 átömlő keresztmetszet és a (14) nyílás közé a (1'2) diffuzoroső (Venturi cső) van be iktatva, mely a (14) nyílás felé bővül és amely a karburátor szívóterével közlekedő (13) légnyílásokat tartalmazza. A (13) lég-30 beömlési hely és a (14) nyílás között a (12) diffuzor csatom a keresztmetszete erősen szűkül úgy, hogy ezen szűk keresztmetszetben nagyobb depresszió lép fel, miáltal a benzin hatásosan porlasztatik szét és 35 előporlasztott dús keverék keletkezik, melynek nyomása a (14) nyílás felé bővülő diffuzorcsatornábaii fokozatosan nő, úgyhogy ezen nyílásnál a depresszió már cse kély, de ezen csekély depresszió is ele-40 gendő ahhoz, hogy a jól előporlasztott keveréket a (14) nyílásnál hozzákeverődő bő levegővel jól szétporlassza és elkeverje. Az 1. ábra szerint a (12) diffuzorcső belsejében a (3) szabályozó dugattyú feletti 45 térből (13b) cső vezet le az előporlasztás helyére. Mivel a (3) dugattyú fölötti tér a (17) nyíláson át a jóval nagyobb nyomású (14) nyílással közlekedik, a (17) nyíláson és a (9) rúd (13b) furatán át az előporlasz-50 tott keverék egy része a (13a) nyilak irányában visszaáramlik az előporlasztás helyére, ami az előporlasztást elősegíti. A 2. ábra szerint a (3) szabályozódugatytyúval összefüggő (12) előporlasztócsa-55 torna alsó vége a (6) tüzelőanyagtérben íentartandó folyadék-felszínmagasság alá nyúlik egy a folyadék felszín felett torkoló (18) serlegbe, mely a (12) csatorna belsejében levő (9) rúd alsó végén függ. A (9) rúd alsó végének (32) furatába nyúlik 60 M (11) á tömlőkeresztmetszetet szabályozó (10) tű. A (32) furat a benzinfelszín alatt íekvő (30) nyílásokon át közlekedik a (12) előporlasztó csatornával. Ezen elrendezésnél tehát a benzint nem 65 kell az előporlasztás helyére felemelni és így a teljes depresszió használtatik ki a porlasztásra. Ezen elrendezésnek még az az előnye is van, hogy a mótor állása közben a benzin a (18) térben összegyűl a ben- 70 zinnek az úszóházban elfoglalt felszínéig és az indításkor az első löketekre dúsabb keveréket kapunk. A (9) rúdnak (32) furatát felül elzáró !';!) fal fölött fekszik a (9) rúdban a (13b) 75 csatorna, mely a (3) dugattyú fölötti teret a (34) nyílások révén a (12) előporlasztóval köti Össze, hogy a keverék egy része a (13a) nyíl irányában visszaáramolhassák. A 3. ábrabeli elrendezés a 2. ábrabelihez 80 hasonló, csupán egyetlen előporlasztás helyett kétszeri előporlasztással. Az első előporlasztás (19)-nél, a második pedig (20)llái történik. Ezen ábrában a 2. ábrabeli (13h) keverékvisszavezetés elmaradt. 85 A 4. ábra szerinti megoldásnál az előporlasztásra használt levegő menyisége a végső porlasztás levegőjével együtt változik. Ezért a (12) előporlasztócsatorna (13) légbeáramló nyílása az előporlasztócsator- 90 liának a (3) dugattyúval összefüggő (35) része és a benzinvezetéknek a karburátorházzal szilárdan összefüggő (28) része között van kiképezve, továbbá a benzinátfolyás keresztmetszetét szabályozó (10) 95 tű is a (3) dugattyúra van szerelve. Ennek következtében a (3) . szabályozódugattyíi függőleges irányú elmozdulásakor a (13) rés szélessége is változik. Az 5. ábra oly megoldást mutat, amely- IQ liél a (3) dugattyú elforgatása által a dugattyú változatlan magassági helyzete mellett lehet a dugattyú által szabályozott (5) légnyílás szabad keresztmetszetét megváltoztatni azáltal, hogy, a dugattyúnak 10 tolattyúként szereplő (21) nyúlványa az (5) nyílást többé vagy kevésbbé elzárja azáltal, hogy a (21) nyúlvány (7) élévé] (('). ábra) többé vagy kevésbbé kerül az (5) nyílás (y) szélétől balra a (7') helyzetbe, n miközben a (14) nyílás minden (14—14') helyzetében az (5) nyíláson belül marad. Ezáltal a (11) benzinátömlő nyílás változatlan keresztmetszete mellett az (5) nyíláson kersztüláramló levegő keresztmet- 11 szetét, illetve a (3) dugattyúnak adott magassági helyzetében keletkező keverék öszszetételét változtatjuk. Ily megoldásnál
