95785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagok vagy organikus termékek víztelenítésére

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAi; KIRÁLYI SZABADALMI KIKÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 95785. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás növényi anyagok vagy organikus termékek víztelenítésére. Sugár Beet & Crop Driers részvénytársaság gyári cég London. A bejelentés napja 1927. évi október hó 28-ika. Nagybritánniai elsőbbsége 1926. évi november hó 5-ike. A találmány tárgya eljárás, nagy tömegű, de aránylag nem magas rakásból álló növényi anyagokat vagy organikus termékeket mesterséges szárítás útján, 5 mint pl. meleg levegővel vízteleníteni. Ily víztelenítendő anyagok például a külön böző gyökerek s hasonló termékek, melyek a szárítás után további kezelés céljából szeletekre vágatnak vagy felap-10 róztatnak és amelyek túlságos magas hő hatás alatt megromlanak. A fenti természetű, de aránylag vastag, nagy tömegben feltárolt anyagok víztelenítése ismeretes. Ezen eljárás szerint mes-15 terséges szárító közeget, mint pl. levegőt vezetünk a kezelendő anyagba, amelynek hőmérséklete, nyomása és térfogata olykép van megszabva, választva és egymásnak alárendelve, hogy az anyag tömörülése 20 késleltessék, ellenben elősegíttessék ós gyorsíttassék az anyagban létrejövő természetes reakció, miáltal a víztelenítés a lehető legjobban végbemegy és az exoter mikus reakciók hatása a legjobban kihasz 25 nál tátik. Azonban az esetben, ha az anyagok aránylag vékony rétegekben kezeltetnek, az anyagok tömörülése és az ebből keletkező hatások nagyban függnek és változ-30 nak a kezelés körülményeitől. így például, ha az anyag egy állandó függélyes oszlop vagy fal alakjában kezeltetik, akkor a tömörülés mérve arányos az illető oszlop vagy fal magasságával, míg, ha az anyag 35 vízszintes irányban fekszik vagy valamely ágyazatban nyugvó vagy mozgó állapotban kezeltetik, akkor a tömörülés mérve határolva van az anyag felvételére szolgáló ágyazat mélysége által, melynek a következménye, hogy a tömörülés mérve 4.0 lényegesen csökken. Az anyagok akár a fentemlített alakban kezeltetnek, akár pedig lefelé csúszó állapotban fokozatos szárítás mellett, kezelésére nézve nagy befolyással van összeesé- 45 sének mérve, valamint a hevítés és száradás által okozott likacsosság, illetve áthatolóképesség változása. Az exotermikus reakciók, melyek az anyag fiziológiai állapotától függő termé- 50 szetes okok, valamint az anyagban levő nedvesség folytán jönnek létre, függetlenek a fentemlített kezelési módoktól, bár ezen reakciók mérve — a kezelési időtartamtól eltekintve — a réteg vastagságától 55 függ, még pedig oly módon, hogy vékony réteg esetén ezek a reakciók is lényegesen csökkennek. Az a mód, mely szerint a meghatározott vagy korlátozott exotermikus reakciók az anyagban létrejönnek, 60 attól függ, hogy a levegő milyen módon vezettetik az anyagba. Minthogy a levegő majdnem mindig az anyag egész rétegén halad keresztül, akár folytonosan, akár időszakosan fokozatos mértékben, ennél- 65 fogva ezen reakciók a réteg hidegebb részein egymással párhuzamos zónákban jönnek létre és közömbös, vájjon az anyag függélyes vagy vízszintes irányban, azaz oszlop, fal vagy ágyazat alakjában, 70 nyugvó vagy mozgó állapotban van feltárolva. Ügy találtuk azonban, hogy ha növényi anyagok vagy organikus termékek aránylag vékony rétegben mesterségesen vízte- 75 lenítendők, annak dacára, hogy ezen alak