95766. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95766. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Vasbetonfödém. Hoffmanii Walter mérnök Bécs. A bejelentés napja 1927. évi február hó 7-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi február hó 18-ika. A találmány felső lemezből, bordákból és alsó lemezből álló üreges testeket tartalmazó vasbetonfödémre vonatkozik. A találmány lényege az, hogy egy, a 5 födémüregeket létesítő üreges testek burkolatát vivő drótváz oly mélyen nyúlik le, hogy tetemes mélységben hatol be a födém alsó lemezét alkotó, még lágy betonrétegbe, sőt esetleg közel a lemez, 10 alsó pereméig terjed és betonnal telik meg. Azáltal, hogy a drótváz a burkolaton túl nyúlik le, ellentétben az eddigelé ismert saluzó testekkel, melyeknél a bur-15 kolat alsó peremének magasságában, vízszintes huzalok vannak kifeszítve, az üreges testnek a burkolatot alkotó része nem választja szét az üreges testbe behatolt betont a bordabetontól. 20 Az említett huzalváz célszerűen egy elliptikusan alakított keresztmetszet fölé, csavarvonal alakjában csévélt huzalból áll. Az üreges testek ellyptikus keresztmetszete, a födém összmagasságának nö-25 velése nélkül lehetővé teszi a bordatávolság növelését és a bordák közé feszített alsó lemeznek egyéb különös intézkedések nélkül, a hajlítási nyomaték lefolyásának megfelelő armirozását. 30 A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját, szemlélteti. A sík, alsó réteget feltüntető födém oly módon állíttatik elő, hogy a saluzásra 35 először (e) betonréteget rakunk fel, ezt követőleg az (n) üreges testeket a még lágy alsó rétegre helyezzük és ebbe besajtoljuk. Ezután mindjárt a födém többi részét a kívánt magasságig készrebetonozzuk. Minthogy az elsőnek felrakott, 40 alsó betonrétegnek nem engedtünk időt a a lekötésre, egész keresztmetszetében monolitikus betontest keletkezik. Az (n) üreges testek vasból, pl. csavarvonalalakú hajlított huzalból vannak elő- 45 állítva, ahol is célszerűen ennek a váznak elliptikus keresztmetszete van ós alsó (h) része kivételével, pl. (n') nádréteggel van bevonva. Minden egyes (.n) üreges testnek szabadon fekvő, alsó része, 50 az üreges testeknek a már kész alsó betonrétegre való felrakásánál, közel ezen réteg alsó pereméig hatol be ebbe, illetve ebbe a rétegbe beszoríttatik, úgyhogy az üreges testnek alsó része az (e) réteget 55 alkotó betonnal telik meg. Az (n) üreges testnek az (nl) nádburkolatot vivő része nem hatol be az alsó betonrétegbe. Ezt pl. azáltal érjük el, hogy a nádbevonat az üreges test alsó pe- 60 reme felett csak oly magasságban kezdődik, hogy még akkor is, amikor az üreges test szabadon fekvő része oly mélyen hatol be az alsó betonrétegbe, hogy az üreges test alsó része a saluzáson felfekszik, 65 a nádbevonat mégis a betonréteg felett kezdődik. Ehelyett, mint az ábra mutatja, (a) vasakat is alkalmazhatunk, melyek alá az üreges testek nádbevonata a bordákat és a felső lemezt alkotó beton sú- 70 lyának terhe alatt sem szorítható. Ezáltal elejét vesszük annak, hogy a harántirányban haladó nádcsövek stb. megszakítsák az alsó betonrétegnek a födém többi részével való monolitikus össze- 75 függését, noha az üreges testeknek szabadon fekvő (h) része mélyen hatol be az alsó betonrétegbe.
