95763. lajstromszámú szabadalom • Mosófazék

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 957Ö3. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Mosófazék. Friedrich Jakab utazó és Friedrich Miksa főg-épész Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 16-ika. A találmány tárgya mosófazék, amely­ben a mosandó ruha, tisztán csak főzés útján, azáltal lesz alaposan kimosva, hogy a forrásban levő víz, a mosófazék 5 különleges kiképzése által, a ruhán foly­tonosan egyirányú keringésben keresztül­áramolni kényszeríttetik. A találmány szerint, ecélból, a rendes fenék felett, áttört, második fenékkel el-10 látott mosófazóknak a köpenye kettős­falúan van kiképezve, az ily módon a kö­penyben képezett, minden oldalról zárt, hengeres tér pedig, diametrális csatorna útján, a két fenék között, szájnyílásával 15 lefelé irányítva elrendezett süveggel áll összeköttetésben, melynek alsó széle csipkeszerű kivágásokkal bír, melyeken keresztül a víz a fazékból a süvegbe jut­hat. A hengeres köpenyteret belülről ha-20 tároló fal, a felső széléhez közel, körös­körül, lyukakkal van ellátva. Ha már most az ily módon kiképezett mosófaze­kat, majdnem a belső falnak említett lyu­kaiig vízzel és ruhával megtöltve, a tűzre 25 állítjuk, úgy mindenekelőtt a két fenék között levő víz jön forrásba és gőz fejlő­dik, mely azonban a felső, második fene­ken fekvő ruhán csak nehezen és igen lassan tud keresztülhatolni, mivel a ruha, 30 a gőzzel szemben, részben a sűrű elhelye­zése miatt, részben pedig a súlya követ­keztében, nagy ellenállást képez, úgyhogy a gőz a ruha alatt torlódik és nyomása gyorsan növekedik. A gőz tehát a két fe-35 nék között levő vízre hat és ezt — mint­hogy ez a süvegen és evvel a diametrális csatorna útján összekötött köpenyteren és utóbbi belső falának felső lyukain keresz­tül kisebb ellenállásra talál, mint a ru­hán keresztül — ezen úton a hengeres 40 köpenytérbe nyomja fel, amelyből a, víz, a belső falnak, annak felső széléhez közel levő lyukain keresztül, sugárirányban be­felé fecskendezve, felülről a ruhára áram­lik, majd a túlnyomást okozó gőz is e lyu- 45 kakon keresztül kiáramlik, mire a két fe­nék közötti tér vízzel ismét megtelik és a játék mindig gyorsabban és gyorsabban ismétlődik. A rajzon a találmány tárgyát képező 50 mosófazék példaképen vett, foganatosí­tási alakja van és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, a 2. ábrán részben az 1. ábra x—x vonala szerint vett metszetben, részben pedig 55 felülnézetben, végül a 3. ábrán egy módosított alakban feltün­tetve. A mosófazék az (1) rendes fenék felett a (2) második fenékkel bír, mely a szélén, 60 köröskörül, a (3) lyukakkal, a közepén pedig a (4) nyílással van ellátva. A mosó­fazéknak a köpenye kettősfalúan (5, 5') van kiképezve; ily módon a köpeny két, (5, 5') fala között, minden oldalról zárt, 65 hengeres tér képeztetik, mely a (6) dia­matrális csatorna útján, a két (1) és (2) fenék között, a szájnyílásával lefelé irá­nyítva elhelyezett (7) süveggel áll össze­köttetésben. E (7) süvegnek alsó széle 70 csipkeszerű (8) kivágásokkal van ki­képezve, melyeken és a (3) lyukakon ke­resztül a víz a fazékból a (7) süvegbe jut­hat. A hengeres köpenyteret belülről ha­tároló (5') fal, a felső széléhez közel, 75 köröskörül, (9) lyukakkal van ellátva. A mosófazék működési módja már most a következő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom