95762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás függőhidakhoz való nagyobb méretű súlyos tartókötelek előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95'7()2. SZÁM. — YlII/j. OSZTÁLY. Eljárás függőhidakhoz való, nagyobb méretű, súlyos tartókötelek előállítására. Felten & Guilleaume Carlswerk A. G. gyáros cég Köln-Mülheim. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 27-ike. A sodr on y ká bel hidak tartótesteit, amerikai javaslatok szerint, párhuzamosan egymásmellé helyezett sodronyokból állítják elő, amelyeket egyesével magukban 5 helyeznek el, elhelyezésük után pedig kábellé kötegelnek és öszesajtolnak. Az ilyen kötegelt kábeloknál azonban nem érhető el, hogy a sodronyok teljesen egyforma hosszúak legyenek és tehát egyenlő letes igénybevétel essék rájuk, úgyhogy még kiegyengetés ellenére is nagy bizonytalansággal kell számolnunk. A kötegelés valamennyi egyenletlenséget oly helyre zsúfolja, amelyet, éppen a helyen-15 kénti zsúfolás miatt, gyengítettnek kell tartanunk és pedig annyival inkább, mert aligha sikerülhet, hogy valamennyi sodronyt azonos hőnél egyesítsünk kötegekké. E hátrányok nem lépnek fel, ha a 20 sodronyok kötéllé vannak verve. Az egymásai egybesodort sodronyok előnyei még jobban hasznosíthatók volnának, ha sikerülne e kötelek rugalmas megnyúlását elhárítanunk, amely jelenség onnan szár-25 mazik, hogy a sodronyok esavarvonalúlag vannak elrendezve a kötélben. A csavarvonalú elhelyezés nem mellőzhető, ha azt akarjuk, hogy a sodronyoknak tartásuk legyen a kötélben és hogy kitartsák ama 30 összeroppantási igénybevételeket, amiknek rendes körülmények között a kihúzókorongokon, valamint a szállítódobokra való feltekercselésük közben ki vannak teve. Ez igénybevételek miatt arra kényszerülünk, hogy a köteleket aránylag rö- 35 vid csavarvonalakban, vagyis aránylag kicsiny menetmagasságokkal állítsuk elő. Azonban minél kisebb a menetmagasság, annál nagyobb a rugalmas megnyúlás. A találmány szerint már most a tartó- 40 kötelet lehető nagy menetmagassággal állítjuk elő, hogy azt már eredendőleg minél inkább ugyanolyan csekély rugalmas megnyúlásúvá tegyük, mint amilyenek a párhuzamos sodronyú tartótestek, 45 de amellett mégis kihasználhassuk kötélvoltának előnyeit. Hogy nagy menetmagasságunk lehessen, mellőzzük a kötélnek mindennemű felgombolyítását, tehát úgy gyári kihúzókorongokra való jutta- 50 tását, mint pedig a szokásos szállítódobokra való fel tekercselését és a kötelet mindenkori beépítése színhelyén, tehát pl. közvetlenül a készülőben levő hídnál állítjuk elő, még pedig a szokásos kötél- 55 verőgépeken és a kellő összhosszban ugyan, azonban igen nagy menetmagasságokkal, amelyek már megközelítik az egyenest és legalább is a kötélátmérő 10—12-szeresére rúgnak. A gépből kilépő 60 kötelet nem vezetjük többé korongokon, sem pedig nem tekercseljük dobokra, hanem egyenesvonalúlag húzzuk ki. Ez eljárásnak, zárt kötelekere nézve, még az