95759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgóáramú aszinkron hajtású emelőgépek emelődobjának vezérlésére
— 2 — a (k) és (1) motorok hajtják. A (h) fogkoszorú belső és külső fogazással van ellátva. A külső fogazással a (k) motornak (i) kisfogaskereke kapcsolódik, míg a (g) 5 rész karjain forgathatóan ágyazott (gl , g2 ) közbenső kerekek, melyek közös hajtást kapnak az (1) mótor tengelyen elrendezett (l1 ) fogaskeréktől, a (h) kerék belső fogazásával kapcsolódnak. 10 A két mótor egyike emelési, másika pedig süllyesztési értelemben működik. Ha mindkét mótor ugyanezen fordulatszámmal jár, akkor azok egymás hatását kölcsönösen ellensúlyozzák és így az emelő-15 dob nyugalomban marad. Ha a teher megemelendő, akkor a süllyesztési értelemben működő mótor fordulatszáma csökkentendő, ha ellenben a teher sülyly esztendő, akkor az emelési értelemben 20 járó mótor fordulatszámát kell csökkenteni. Ha a két mótor egyike áll, akkor a teher félsebességgel mozog s ha már most e motort az ellenkező forgási értelemben ismét gyorsítjuk, akkor a teher, a mótor 25 teljes fordulatszáma mellett, maximális sebességét éri el. A fordulatszámok szabályozására az (r) szabályozó ellenállásokkal működő (m) vezérlő henger szolgál, melynek segélyével az (f) fékező 30 mágnest is működtetjük. Az (n) és (o) vezetékek a (k) és (1) motorok sztátoraihoz, a (p) és (q) vezetékek pedig e motorok rotoraihoz vezetnek. Az emelődob működésbe helyezésekor 35 megindítjuk a két motort, melyek célszerűen azonos teljesítményűek és azonos fordulatszámúak. Azt a forgást, melyet a (g) rész és a, (d) tengely az (1) motortól a (k) mótor nyugalmi állapota mellett 40 kapnának, a (h) fogkoszorú ellenkező értelmű mozgása, mely fogkoszorút a bekapcsolt (k) mótor az (i) kisfogaskerék révén forgásba hozza, ismét megszünteti, miért is a (d) tengely és az (a) dob mindenek-45 előtt nyugalomban maradnak. A motorok tehát üresen indulnak meg. Hogy a teher lebegő állapota mellett annak siilylyedését meggátoljuk, az (e) féket mindenekelőtt a fékező helyzetben hagyjuk. 50 Már most ellenállások bekapcsolásával a motorok egyikének fordulatszámát csökkentjük és ezzel egyidejűleg az (e) féket oldjuk. A két mótor fordulatszámai közötti különbség a (g) közbenső részre vi-55 vődik át, mely már most a (d, c, b) hajtóműrészek iitján az (a) dobot forgásba hozza. A 3. ábra szerinti elrendezésnél ismét (a) a kötéldob, (b) és (c) pedig az. előtét kerekei, ahol is a (d) tengely az (f) fé- g kező mágnessel ellátott (e) fék hatása alatt áll. Az (i1 , i2 ) és (h1 , h2 ) kerekek együttesen a kiegyenlítő hajtóművet alkotják, ahol is a két (i1 , i2 ) kisfogaskerék a közös (\v) tengelyre van felékelve, mely 6 a (b) előtétkeréknek keréktestében van forgathatóan ágyazva. Az (i1 , i2 ) kerekek a (h1 , h2 ) fogaskerekekkel kapcsolódnak, melyek a két (k) és (1) mótor tengelyeire vannak felékelve. Ha a két mótor ugyan- 7 azon értelemben jár, akkor a (w) tengely helyben forog ós a (b) kerék s ezzel együtt az (a) kötéldob nyugalomban marad. Ha ellenben pl. a (k) mótor nyugalomban van, akkor az (i1 ) kerék a (h1 ) 7, kerék kerületén legördül és a (w) tengely révén magával viszi a (b) kereket, mely ekkor az emelődobot meghajtja. Ha a (k) mótor a (b) kerék forgása értelmében forog, akkor e mótor a (b) kerék sebessé- 8' gét növeli. A fordulatszámok megváltoztatására ismét az (r) ellenállásokkal együttműködő (m) vezérlőkészülék szolgál. Az utóbbi az (n) és (o) vezetékek útján a 81 motorok sztátoraival, a (p) és (q) vezetékek útján pedig a motorok rotoraival van összekötve. A (k) motorral (s) segédmotor van kapcsolva, melynek sztátora az (u) vezetékek útján, rotorja pedig a 9( (v) vezetékek útján van az (m) vezérlőkészülékkel összekötve. Az üzembehelyezés alkalmával a (k) ós (1) motorokat egymással egyidejűleg indítjuk meg és azonos fordulatszámra hoz- 9i zuk, míg az (s) segédmotor egyelőre kikapcsolva marad. A (h1 , i1 ) és (h2 , i2 ) hajtóműkerekek egyenlően forognak, úgyhogy hatásukban egymást kölcsönösen ellensúlyozzák. Ekként tehát az (a) kötél- K dob nyugalomban marad. Emellett a féket a fékező helyzetben tartjuk. Már most a motorok egyikének, pl. a (k) motornak fordulatszámát a forgási iránya ellenében ható forgatónyomaték beveze- K tése révén csökkentjük, egyidejűleg az (e) féket oldjuk és az (s) segédmotort a (k) mótor forgási értelmében bekapcsoljuk, minek folytán a (b, c) előtét és ezzel az (a) kötéldob mozgásba jut. Az (1) mótor 11 emelési értelemben, a (k) mótor ellenben süllyesztési értelemben működik és pedig a tehernyomaték behatása, alatt. A tehernyomaték ellenében a hajtómű súrlódása és az áramnyomaték hatnak. Mihelyt a 11 két utóbb említett erő (súrlódás és áramnyomaték) a tehernyomatékkal egyensúlyba jutnak, a (k) mótor megáll. Ne-
