95703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák szintetikus úton való előállítására

Megjelent 1939. évi december hó 3-án. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS • • fi 95703. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammoniak szintetikus úton való előállítására. Müller Kari okleveles mérnök Berlin-Lichterfelde. A bejelentés napja 1927. évi május hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi május hó 19-ike. Kitűnt, hogy a vaskarbid (Feg C) hatá­sos katalizátor ammóniáknak szintetikus úton való előállításánál. A vaskarbid endotermikus vegyület. Ilyen anyag 5 tudvalevőleg alacsony hőmérsékletnél labilis állapotban van, aanely azonban az alacsony hőmérsékleteknél fennálló kis reakciósebességek következtében nem szűnik meg. Ha ilyen vegyületet mia-10 gasabb hőmérsékletre (például Fe3 C-t 500 C°-na) hozunk, akkor a reakció­sebesség növekedik és bomlási termé­kek keletkeznek. Még magasabb hőmér­sékleteken ezek a bomlási termékek isméi 15 egyesülnek, mert itt az egyensúlyi álla­pot az egyesülési oldalon van. Ezeken a hőmérsékleteken az endotermikus vegyü let végtelen hosszai ideig állandó. Vaskarbid számára ez a hőmérséklet 20 1000 C° fölött fekszik. Ammoniak szinte íikus előállításánál azonban a vaskarbid alkalmazása ezen stabil állapotban, amely­nek feltétele a megadott hőmérséklet, el­méleti és gyakorlati okokból nem aján-25 latos, minthogy ezen hőmérsékletkörnye­zetekben az ammoniakegyensúlyi állapot nagyon kedvezőtlen, az alkalmazandó ké­szülékeknél pedig bizonyára nagyon nagy nehézségek lépnének fel. 30 A vaskarbid alkalmazása az eddig használatos eljárásoknál leggyakrabban alkalmazott, 500 és 600 C° között fekvő hőmérsékletkörnyezetben szintén nem le­hetséges minden további nehézség nélkül, 35 inert ezeknél a hőmérsékleteknél a vas­karbid szénre és vasra bomlik, amint azt az előzőkben már említettük. Az ezen vi­szonyok között megállapított ammoniak­képződés tehát főképen a keletkezett vas­nak tulajdonítandó. Érthető tehát, hogy 40 az eddig ismeretes eljárásoknál a vaskar bid különös hatását nem tapasztalták. Másképen áll a helyzet, ha az ammo­niak szintetikus úton való előállításánál olyan hőmérsékleteket, például 450°-nál 45 alacsonyabb hőmérsékleteket alkalma­zunk, amelyeknél a vaskarbid bomlási sebessége még nem vehető észre. Ha a túl­hevítést gondosan elkerüljük, akkor a vaskarbid tetszőleges hosszú ideig meg 50 bontatlanul tartható. Ez a körülmény kü­lönösen azon oknál fogva értékes, mert emiatt a katalizátor gyakrabban való megújítást nem kíván, minthogy haté­konysága bizonyos használati idő után 55 talán más kristályalakba való átalakulás vagy a hatásos felület megnövekedése folytán önmagától fokozódik. Megállapítást nyert továbbá, hogy káliumvegyületek vagy más alkali- vagy 60 földalkali-fémek vegyületeinek hozzá­adása útján ez az átalakulás hatékonyabb alakba gyorsítható. Az említett vegyüle­tek közül a ciánvegyületek különösen ha­tásosak. 65 Hasonlóképen, amint vannak katalizá­torok, amelyek a reakciósebességet növe­lik, vannak olyan anyagok is, amelyek aü átalakulási sebesség csökkentésére ké­pesek. 70 Az utóbb említett anyagok csoportjába tartoznak különösen az amorf vagy kol­loidális állapotban levő anyagok, mini például a földfémek hidroxidjai, oxidjai vagy más vegyületei. Ezek az anyagok 75 stabilizátor gyanánt is hatnak a talál­mány tárgyát tevő eljárásnál, tehát vas­karbidnak katalizátor gyanánt való hasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom