95702. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence égetett mész, gipsz, mész-, illetve aluminiumtartalmú cementek stb. gyártására, illetve ércek és más effélék kalcinálására

_ 2 — lova, másrészt pedig a nyers anyag" nem hull egyszerre a zsugorító övbe. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kemencének példaképem foganatosítás! 5 alakja vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a kőbányán átmenő, az aknakemencét szemléltető függélyes metszet. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 venala szerint. A 10 3. ábra metszet a 2. ábrának 3—3 vonala szerint. A vázlatosan feltüntetett kemence, mely a talajból ki van ásva, a felső előmelegítő vagy dekarbonizáló (A) részből, a zsugo-15 rító (klinkerező) övet alkotó alsó, szűkebb (13) részből és a (C) hűtőaknából vagy kamrából áll, mely a (D) földalatti esatorna útján közlekedik a talaj szintjével. Az (E) lángzók, melyek a kemencét forró 20 gázokkal táplálják, az (El) oldalnyílások útján közlekednek a (B) zsugorító akna alsó végével és bármily ismert módon folyékony, porított vas;y gázalakú tüzelőanyaggal tápláltatnak; a feltüntetett fo-25 ganatosítási példa porított tüzelőanyagot adagoló (F) tölcsért szemléltet (egyszerűség kedvéért csupán az egyik oldalon). Az akna előmelegítő vagy dekarbonizáló részének keresztmetszete legalább is iiégy-30 szer akkora területű, mint a zsugorító aknáé és pedig a feltüntetett foganatosítási példában az (A) előmelegítő kamrának keresztmetszeti területe kb. tízszer akkora, mint a (B) zsugorító aknáé. Ugy a 35 (B) aknának, mint az (A) előmelegítő aknának keresztmetszete lényegileg derékszögű négyszögalakú és pedig akként van alakítva, hogy az egymással szemben levő hosszabb oldalú falak 40 egymáshoz oly közel vannak, amennyire azt csak a gyakorlati feltételek megengedik. Ez megkönnyíti a lángzóknak a (I?) akna alsó végén oldalról való bevezetését és azonkívül lehetővé teszi azt, hogy a 45 forró gázok vékony lap vagy szalag alakjában csapódjanak az előmelegítő aknába, xnely lapnak a süllyedő anyagrászecskékkel való találkozásnál jelentékeny ellenállást támasztó, nagy fíítőfelülete van. En-50 nek folytán a fütőgázok gyorsan juthatnak nyugalomba, ami a kemence szerkezeti magasságának s ezzel az építési költségeknek csökkentését teszi lehetővé. Ezenkívül a kemence ielső részének keskeny, lényegi -55 leg derékszögű négyszögalakú keresztmetszete megkönnyíti a kemence tetejének létesítését, ami máskülönben, vagyis körkeresztmetszetű kemencénél, nagyméretű kemencék esetén nehézségeket támasztanak. A nyersanyagokait oldalról, megfelelő 60 számú (G) nyílás útján adagoljuk az akna (A) előmelegítő részébe és pedig ventilátor vagy i'úvókésziilék vagy pedig, mint a rajz vázlatosan szemlélteti, szállítócsigák segélyével. 65 Hasonlóképen alkalmas (H) szállítókészülék van elrendezve a (D) munkacsatornában is, melynek útján a forró klinker a (C) hűtőaknából eltávolítható, míg az égési levegőt a hűtőaknában lévő forró klinke- 70 ren át egy vagy több (J) tápcső útján vezetjük a lángzóhoz. Az 1. és 3. ábrákból látható, hogy az aknának (A) előmelegítő vagy dekarbonizáló része a (B) zsugorító aknához képest 75 usszimeírikusan van elrendezve és hogy a porított nyersanyagnak a kemencébe való adagolására szolgáló (G) oldalnyílások ama falban vannak kiképezve, mely a legtávolabb és szemben van azzal a fallal, 80 mely zsugorító öv folytatásaim esik. Ennek folytán a (13) aknából jövő forró gázok excentrikusan ütköznek az előmelegítő övben lévő lassúbb mozgású és hidegebb gázokhoz,, úgyhogy a bebocsátó vagy 85 szembenlévő falnál a gázok lefelé mozogni ós így az éppen adagolt nyersanyag finom részecskéinek lefelé való továbbítását elősegíteni kényszerülnek, tehát meggátolják azt, hogy ezen részecskéket a (fel 90 nem tüntetett) szívó ventilátor az (L) kéményen át kiragadja. A fentiekből látható, hogy a kemence felső vagy dekarbonizáló (A) részében a gázok forgó vagy keringő pályát kényte- 95 lenek leírni, ami ismét csökkenti az akna szerkezeti magasságát és azonkívül biztosítja a különböző porított anyagok kellő kalcinálását és keveredését, még mielőtt az anyagrészecskék elegendő mértékben 100 egyesülnének vagy olvadnának össze arra, hogy legyőzzék a forró gázoknak az anyagrészecskék süllyedésével szembeni ellenállási tendenciáját. Mihelyt azonban az anyagrészecskék ily módon elegendő 105 nagyságú és súlyú tömeggé álltak össze, a forró és gyorsabban mozgó gázok ellenében a (I!) zsugorító aknába esnek és ekként kellően zsugorított állapotban jutnak a (C) hűtőaknába, ahonnan azokat a (H) no szállítókészülék kivezeti, miután az anyag a maga melegtartalmát az égést tápláló beáramló levegőnek adta át. Világos, hogy a rajz a kemencét csupán vázlatosan tünteti fel és hogy a kemence 115 bizonyos esetekben a kőbányával szemben építhető fel. Emellett a kemence általános kiképzése, a nyers és zsugorított anyagok