95687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém- és vasöntéshez való magoknak és formáknak folyékony megkeményedő anyagból való előállítására
' Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI IHi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95687. SZÁM. — XlI/e. OSZTÁLY. Eljárás fém- és vasöntéshez való magoknak és formáknak folyékony, megkeményedő anyagból való előállítására. Leeb Stefan mérnök, kereskedő és Auer Cyrill fémöntőde-tulajdonos mindketten Wien. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 24-ike. Fém- és vasöntéshez való magok és formák előállításánál már megkísérelték plasztikus vagy folyékony, megkeményedő anyag használatát, amelyet formákba öntöttek vagy az ismert röpítő (centrifugáló) eljárás szerint vitték bele a formába. Az ismert eljárások azonban olcsó és amellett használható magok és formák előállítására nem alkalmasak, mivel a pépesen folyékony massza, a forma szívóhatása miatt és a röpítő eljárásnál ezenkívül a röperő hatása következtében a keverési arányának egyenletességét elveszti, miáltal a szárításnál alakváltozások lépnek fel és a szilárdsági viszonyok a magok és a formák különböző helyein eltérőek, úgyhogy a termékek hasznavehetetlenekké válnak, eltekintve attól, hogy nagy magoknak a forgó asztalon való előállítása lényegesen nagyobb költségeket okoz, mintha azokat kézzel állítják elő. A találmány oly eljárásra vonatkozik, mely szerint a folyékony, megkeményedő masszát formába öntjük és abban nyomásnak tesszük ki, melynek hatása alatt a fölösleges víz légcsatornákon keresztül kilép, úgyhogy csak a lekötéshez szükséges vízmennyiség marad vissza. Ha ez megtörtént, úgy a megkeményedés gyorsan és teljesen egyenletesen létesül. A mag-, illetve a formaanyag célszerűen víz, gipsz, homok és kén keverékéből áll. A kén ismert módon szellőztető szerül szolgál, amennyiben az elégésekor a magban, illetve a formában finom likacsokat hagy vissza. Kén helyett más ismert szellőztető szerek egyike, pl. zsír használható, azonban kénnel a folyékony anyag gyorsabb lekötését érjük el, mint más szerek 40 használatánál. Az eljárás gyakorlati megvalósítása oly módon történik, hogy a magszekrény, illetve a formaszekrény alkatrészeit összeillesztjük és csavarszorító vagy hasonló 45 segélyével erősen összeszorítjuk. Ezután a beöntőnyílásra azt körülzáró gumigyűrűt helyezünk fel és erre a gumigyűrűre viszonylag kis belső átmérőjű nyomódugatytyúhengert illesztünk. Ezt követőleg a nyo- 50 módugattyúhenger nyitott furatán keresztül a folyékony masszát beöntjük, mely a magszekrény, illetve a formaszekrény összes üreges tereit és a nyomódugattyúhengert is kitölti. Végül plungert 55 vezetünk be a nyomódugattyú hengerbe és szükség esetén emelőszerkezet segítségével a nyomódugattyú hengerbe beleszorítjuk. A sajtolás következtében a fölösleges víz kiválik és a légcsatornák ré- 60 sein keresztül cseppenkint kilép, mielőtt még a környező anyag szívóhatása (mint mag- és formaszekrények közönséges gipszformák használhatók) érvényesülheT tett volna. A plunger mozgása emellett 65 csekély, mivel az anyag a víz kilépése után összenyomhatatlan. Kis magoknál 20 másodpercnyi sajtolás elégséges. Nagy magoknál a nyomásnak valamivel hoszszabb ideig kell tartani. Mihelyt több víz 70 nem lép ki, a massza már szilárddá kezd válni és egészen rövid idő után a mag, illetve a forma a szekrényből már kive hető. A leírt berendezés helyett tetszés