95685. lajstromszámú szabadalom • Közbenső túlhevítő magasnyomású gőztelepekhez

Megjelent 1029. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95685. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Közbenső túlhevítő magasnyomású gőztelepekhez. Dr. Löfíler István műegyetemi tanár Charlottenburg-. A bejelentés napja 1927. évi április hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 22-ike. A magasnyomású gőzítelepeknél használatos ós alacsonynyomású gőznek kondenzálódó magasnyomású friss gőzzel való túlhevítésiére szolgáló köz,benső túlhevítők 5 azáltal vannak jellemezve, hogy egy tartályban, melyein a túlhevítendő alacsonynyomású gőz áramlik át, a futófelület bizonyosszámú csőkígyó alakjában van elhelyezve. Ez az elrendezés azonban rossz 10 melegátszármazásra és a tartálynak túl nagy méreteire vec&et. Ezzel szemben -a találmány lényege abban áll, hogy a túlhevítőhöz kettősfalú csőkígyók kerülnek alkalmazásra, melyek-15 nek belső csövén ia fűtőgőz felülről lefelé áramlik, míg a túlhevítendő alacsonynyomásiú gőzt a belső és külső cső közötti köpenyitéren vezetjük át. Kettősfalú csőkígyók a technikában ál-20 talában és a gőztoazánépítésben különösen magnkban véve mér ismeretesek. Fűtőgázok által nem érintett közbenső túlhevítőknél azonban ily kettősfalú csőkígyók alkalmazása új műszaki haitássial jár, mert 25 általuk csekély tér- és súly felhasználás mellett magas közibenső túlhevítést érhetünk el. A rajzon a találmány ,tárgyának egy példaképem foganatosítási alakja van fel-30 tüntetve. A közbenső túlhevítő az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél a kettős csövekből álló (1, 2, 3, 4) csőkígyókból van összeépítve, mimellett a belső (A) csövön a anagasnyo-85 mású gőzt (fűtőgőzt) ós a belső cső és a külső (B) cső közötti köpenytérben a túlhevítendő lalaosonynyomáisú gőzt áramoltatjuk. A kettős csövek hengerköpenyt alkoitó kígyókká vainnak tekercselve, me-40 lyeknek menetei — miként a rajz szerinti kivitelnél — egymáson fekhetnek. A kigyóhenger alapterülete az elhelyezésre rendelkezésre álló hely szerint különböző alakú — kör, ellipszis vagy más — lehet. Ha több csőkígyót rendezünk el, amelyek 45 sorosan vagy párhuzamosan kapcsolhatók, úgy az egyes kígyókait célszerűen úgy tekercseljük hasonló, de különböző méretű hengerekké, hogy azokat egymásba lehessen helyezni; .ez, a kiviteli alak esekéljr

50 helyszükséglete és kis kisugárzó felülete folytán különösen előnyös. A nagyobb alapterületű kígyó egyenlő fűtőfelület mellett kisebb esőhosszal bír, mint a beiéhelyezett kígyó. Az egymásba helyezett 55 csőkígyókat közös hősizage'előköpennyel lehet körülvenni, a belső üreges teret pedig szigetelőanyaggal (salakkal vagy más hasonlóval) lehet megtölteni. A közbenső túlhevítőinek kettős csövek- 60 bői való felépítése a melegá tszármazást lényegesen megjavítja, aminek következtében ia szükséges fütőfelület a jelenleg ismert kiképzésekhez képest kisebbre adódik. Ennekfolytán túlhevített friss gőzt is 66 lehet fűtőközegként használni, amely úgy túlhevítési, mint párolgási melegét átadja az alacsonynyoimású gőznek. A fűtőgőzt ós az alacsonynyomáisú gőzit ez esetibm ellenáramban kell egymással szambevezetni, 70 míg ha fűtőközegként magasnyomású telített gőzt használunk ©llenáram alkalmazása nem okvetlenül szükstéges. A túlhevített fűtőgőzt pl. (a)-nál vezetjük be és (b)-nél vezetjük el, míg az ala- 75 esonynyomású gőz (c)-nél lép be és (d)-nél áramlik el. A csőkígyókat álló helyzetben kell elrendezni és a fűtőgőzt felülről lefelé kell vezetni* hogy a koindenzátiunnak tökéletes 80