95684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges eredetű kátrányoknak, ásványi olajoknak és desztillátumaiknak szétválasztására alkotórészeikre
' Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jj|B||$L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95684. SZÁM. — XI/l>. OSZTÁLY. Eljárás tetszőleges eredetű kátrányoknak, ásványi olajoknak és desztillátumaiknak szétválasztására alkotórészeikre. Dr. Kárpáti Jenő oki. vegyészmérnök, m. kir. kísérletügyi állomásvezető fő vegyész és Dr. Hübscli M. György m. kir. kormányfőtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi december hó 22 ike. A 93941. sz. szabadalom, szerint kátrányokat vagy kátrányolajokat a légkörinél nagyobb nyomás alatt és 100"-ot meghaladó hőmérsékleten fenololdószerek vi-5 zes oldataival történő kivonás útján tisztítjuk meg a fenoloktól, amikor is egyidejűleg magukat a fenolokat is tiszta állapotban nyerjük. Kísérleteink során kitűnt, hogy nem-10 csak mindennemű kátrányok és kátránypárlatok, hanem ásványi olajok és ezek párlatai, úgyszintén egész általánosságban bármilyen más, a választott munkahőmérsékleten folyékony s lényegileg 15 szénhidrogénekből és fenolokból álló keverékek is szétválaszthatók hasonló módon. A szétválasztás eredményekép tisztán szénhidrogénekből álló neutrális olaj marad vissza, amelyek mellől nemcsak a 20 valódi fenolok, hanem mindennemű egyéb savas vagy bázisos anyagok, még aszfalt-és gyantaszerű termékek is elvonhatok. Csupán az fontos, hogy a megtisztítandó nyersanyag és a használt oldószer között 25 a választott munkahőmérsékleten olyan fajsúly-különbség álljon fenn, amely a folyadékkeveréknek rétegekre való szétválását lehetővé teszi. A vizes oldószernek és a tisztítandó nyersanyagnak terjedési 30 együtthatói azonban különbözők, ezért a fizikai állandóknak szobahőmérsékletnél történő meghatározása rendszerint nem nyújt a munkahőmérsékleti viszonyokat illetőleg kellő felvilágosítást. Megfelelő-35 leg végzett előkísérlet révén azonban még a legnehezebb viszonyok esetén is kellőkép tájékozódhatunk. ,Az előkísérlet alapján akár a vizes oldószernek, akár a tisztítandó nyersanyagnak, akár mindkettőnek fajsúlyát a szükség szerint változtat- 40 juk meg, ami tág határok között lehetséges. A vizes oldószer fajsúlyát emelhetjük vízben oldódó sókkal vagy csökkenthetjük az oldószer-koncentráció emelésével. A tisztítandó nyersanyag fajsúlyát kisebb 45 vagy nagyobb fajsúlyú más nyersanyag hozzáadásával szintén tetszőlegesen változtathatjuk. A kísérletek szerint az eljárás kivitelére a 100°-on felüli hőmérséklet betartása 50 nem okvetlenül szükséges. Az eljárásra elsősorban a nyomás alkalmazása jellemző, illetőleg a fenololdószerek vizes oldatainak azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy nyomás alatt jelentékeny meny- 55 nyiségű fenolt képesek oldani. Ehhez képest alacsony forrpontú, vagy ilyen frakciókkal elegyített nyersanyagok esetén már jóval 100° alatt is létesíthetünk néhány atm. nyomást. így pl. ha a nyers- 60 anyaghoz könnyű benzint adunk, vagy oldószerként pl. vizes formaldehidet, acetaldehidet, acetont stb. alkalmazunk, úgy már 70° körül is 1—2 atm. túlnyomás áll elő, amelynek hatása alatt a nyersanyag 65 kifogástalanul mentesíthető a fenoloktól. Kedvező eredményeket értünk akkor is el, ha pl. 70° hőmérsékleten vizes alkohololdattal extraháljuk a fenolokat és 3—4 atm. túlnyomást iners gázok bevezetésé- 70 vei létesítettünk. Általában véve megállapítható, hogy.