95682. lajstromszámú szabadalom • Égési térrel ellátott dugattyú égési erőgépekhez

áramló fojtott gáz ugyan ellennyomást fejt ki a tovább befecskendezett égési anyaggal szemben, mindazonáltal ez az ellennyomás kisebb, mint a befecskende-6 zési nyomás és így az égési anyag mozgása e kamrába való behatolás alkalmával nem kap meg nem engedhető nagymérvű fékezést. Mások a viszonyok az égési erőgép maxi-10 mális teljesítményénél, amikor a maximális égési anyag mennyiséget kell tökéletesen elégetni anélkül, hogy a kompreszsziótérben az exploziónyomások meg nem engedhető mértéket érnének el. Az égési 15 anyag befecskendezésének változtatható kezdete a kompreszióperiódus végén történik és pedig az égési anyagot a körülbelül 25 atm. nyomású komprimált levegőbe fecskendezik be. Minthogy az égési 20 anyag nyomása csaknem háromszor akkora, mint az égési kamrában levő sűrített levegő nyomása, ennélfogva az égési anyag könnyen hatol a befecskendező csatornán keresztül az égési kamrába, 25 melynek falán az égési anyag felcsapódás révén szétporlad, mire a forró levegővel való keveredés folytán az öngyulladás következik bei. A fejlesztett gázok nyomása az égési anyag további befecskendezése 30 folytán megnövekedik mindaddig, míg el nem érte a befecskendezett égési anyag nyomását. Ezzel ellennyomás létesül, mely égési anyagnak a kamrába, való to vábbi benyomulását meggátolja, minek 35 folytán a égési anyagnak a henger kompresszióterében a dugattyú fenekén kell szétterülnie. Ahelyett, hogy az égési anyag az égési kamra belsejében örvénylő mozgás folytán a helyes arányban ele-40 gyednék a visszamaradt levegővel, a dugattyú fenekén szabálytalan elégés, az égési anyag fellángolása mellett megy végbe. Ezzel a henger belsejében meg nem engedhető nagy nyomás létesül, mely lö-45 kést és kopogást (a mótor ütését) von maga után. Ezenkívül az említett körülmény folytán a befecskendező szelep közvetlen környezetében hőfelhalmozódás következik be, mely a befecskendező szele-50 pet károsan befolyásolja. Ennek következtében a mótor teljesítménye teljes terhelésnél nem kielégítő és pedig sem az égési anyag fogyasztás, sem pedig' a, nyugodt járás tekintetében. 55 Már most azzal, hogy a tulajdonképeni befecskendező nyíláson kívül még (8, 9, 12, 13) nyílásokat rendezünk el a (2) dugattyúban, elérjük azt, hogy a befecskendezett égési anyag kezdeti mennyiségének meggyulladása folytán fejlődő gázok nyomása többé nem hat ellennyomással a még tovább befecskendezett égési anyaggal szemben. Ennélfogva az égési anyag az (1) égési kamrában tökéletesen keveredik a levegővel. Az égési kamrába vezető csatorna előtt a befecskendező égési anyag felhalmozódása többé nem következik be és így elkerüljük a szabálytalan robbanások fellépését. Az egyenletes elégés folytán a kompressziótérben alacsonyabb a maximális nyomás. A befecskendező szelep nincs kitéve az égési térből kitóduló szúrólángnak, minthogy az égő gázok a (6) befecskendező csatorna mellett alkalmazott nyílások útján eltávoznak, a kompressziótér kerülete mentén, az (5) befecskendező szelepen kívül szétoszlanak és megengedhető nyomáson elegyednek a viszamaradt levegővel (1. a 10, 11 nyilakat az 1. és 3. ábrákon). Az égő gázoknak a (8, 9), illetve (12, 13) nyílásokon való kiáramlása lehetővé teszi az égési anyagnak az (1) kamrába való beáramlását, ahol tökéletes elégés megy végbe. A nyílásoknak oly csavarvonalakhoz vont érintők irányában való elrendezése révén, melyeknek tengelye a henger A—A hossztengelyével párhuzamos (3—5. ábrák), az elégés folyamán a, kiáramló gázoknak örvénylő mozgását érjük el és a kompresszió periódusa alatt a komprimált levegő e csatornák útján örvénylő áramokban szoríttatik be az égési kamrába, ami maga után vonja azt, hogy az égési kamra belső fala hatásosan adja át a hőt a komprimált levegőnek. A (6) befecskendező csatorna körül elrendezett nyílásoknak kúpalakúan kiképezett (9, 13) bővítései azt célozzák, hogy az ezen nyílásokból kitóduló szúrólángot, különösen a dugatytyúnak a hengerfedél közelében lévő helyzeteiben szétteregessék, amikor is a befecskendező szelepnek csak mérsékelt felmelegedése következhetik he. Igen jó eredményeket érünk el oly nyílásokkal is, melyeknek tengelyei a henger tengelyeivel párhuzamosak és melyek érintőlegesen indulnak ki az égisi kamra belső felületétől. A találmány szerinti elrendezés, továbbá a mótor legkedvezőbb teljesítményének könnyű szabályozását és bizonyos fokig a fordulatszám tetszőleges megválasztását is. minimális égési anyag fogyasztás mellett teszi lehetővé. A szabályozás célszerűen a következő módokon foganatosítható: A melléknyílások átmérőjének vagy