95645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél hőkezelésére

_ 156 _ A pestekbe adagolt fém és a kész rudak közötti átlagos hőveszteség, beleértve a lemetszéseket, a találmány szerinti eljárás alkalmazása előtt négy súlyszázalék körül ingadozott. Ezzel való összehasonlítás végett az alábbiakban a találmány szerint kezelt ingotsorozatból vett ingó- 51 tokra' vonatkozó adatokat közöljük: Közepes széntartalmú acél. Az ingót adagolási állapota Kezelési idő a pestekben (órák) Adagolt súly (kg.) Hengerlés utáni súly | Veszteség Megjegyzés Az ingót adagolási állapota Kezelési idő a pestekben (órák) Adagolt súly (kg.) Rudak Lemetszések Összsúly j kg. °/o Megjegyzés Hideg Forró Forró 6.30 10.20 10.0 1821 1417 1400 1615 1312 1310 195 97 90 1810 11 1409 8 1400 0.0 0.59 0.565 0.0 : { 150 mm. rudak ) 10 Ezenfelül az ekként kezelt acél mentesebb volt az ingothibáktól és általábanvéve jobbminőségű volt. Egy másik esetben a hőkezelésnek alávetett áruk acélreszelők voltak és a keze-15 lés az acél edzésére irányult. Az első alkalommal a reszelőcsoportot gáztüzelésű hőboltkemencében a szokásos kezeléssel edzettük. A reszelők a kezelés befejezte után nagy mértékben pikkelye-20 selc voltak és ezenkívül jellemző lokális dekarburálási öveket mutattak. Ezután egy második reszelőcsoportot vettünk elő és azt ugyanazon gáztüzelésű hőboltkemencében, pontosan ugyanazon fel-25 tételek között, de oly keverék jelenlétében vetettük alá hőkezelésnek, mely a kemencébe való adagolásakor két rész kalciumoxidot és (kb. 15% szabad szenet tartalmazó), kimerített karburáló anyagból há-30 rom részt tartalmazott, ahol is a keveréket a kemence fenekén kb. 15 cm. magasságú ágy alakjában helyeztük el és a reszelők et ezen ágyra fektettük. Az edzési eljárás befejeztekor a reszelőket eltávolí-35 tottuk és azokat tökéletesen edzetteknek és pikkelyektől, valamint lágy foltoktól, vagyis dekarburálási helyektől menteseknek találtuk. Hasonlóképpen, elektromos kemencében szerszáma.célt vetettünk alá 40 hőkezelésnek az acél edzése céljából és pedig egyszer a találmány szerinti kemenceatmoszféra kezelésével, másszor pedig ezen kezelés nélkül. Az acélnak a szokásos módon való hevítése, vagyis a /kemence-45 gázok kezelése nélküli hevítése az acél jelentékeny oxidációját és lokális dekarburálását ^eredményezte. Ugyanezen kezelést ugyanazon acél egy másik csoportjára, de mészoxidból és kb. 15—16% ég-50 hető szenet tartalmazó kazánhamuból álló keverék jelenlétében megismételve, ahol is a keverék két alkatrészének aránya kb. 6( 40:60 volt, a kezelés az acél kellő edzését, a pikkelyképződésnek és az acél dekarbu.rálásának teljes elkerülését eredményezte. A mészoxid és kazánhamu említett keve- 65 rékét kb. 10 cm. magas ágy alakjában helyeztük el a kemence fenekén és az acélnak a kemencében való elhelyezése után az acél köré, az utóbbi és a kemencének falai közötti térben további keverékada- 70 got vezettünk be laza állapotban. A mészoxidból és a kazánhamuból álló keveréken kívül acélforgácsokat is helyeztünk a kemencébe. E forgácsokat a kemence fenekén lévő ágyat alkotó mészoxiddal és ka- 75 zánhamuval összekevertük, mimellett a kezelés alatt álló acél oldalai körül és felső része fölött lévő tér a kemence oldalaira és tetejére felfüggesztett acélspirálisokkal volt kitöltve. Ez utóbbiak a ke- 80 mence tetejének alsó oldala mentén kb. 10 cm.-nyi közökben voltak felfüggesztve. Ezenkívül a kezelés folyamán időközönként további acélhulladékot vetettünk a kemencébe. 85 A találmány szerinti eljárás különösen eredményesnek mutatkozott páncéllemezeknek, pl. az edzésre és szívósságtételre irányuló hőkezelése tekintetében. A találmány, mint jeleztük, bármely 90 fajtájú kemencében és pedig akár villamos, vagy gáztüzelésű, akár nyilt tűzhelyű kemencében való hőkezelésre alkalmazható. Szabadalmi igények: 95 3. Eljárás acél hőkezelésére, melynél az acél hevítése fcemencegázokkal való közvetlen érintkezés révén történik, jellemezve azáltal, hogy a hevítést olyan forró kemencegázokkal eszközöl- 1CK jük, melyek acéllal szembeni oxidáló és dekarburáló képességük tekinteté-