95592. lajstromszámú szabadalom • Röperős szabályozó

Megjelent 192 9. évi december hó 2-án . HA GYÁR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95592. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Röperős szabályozó. Dr. Ing1 . Junkers Hugó műegyetemi tanár Dessau. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 6-ika. Ez a találmány olyan röperős (centrifu­gális) szabályozóra vonatkozik, amelynél a golyók forgása két olyan tárcsa között tör­ténik, amiknek felületei a tengelytől a szé-5 lek felé egymáshoz közelednek és azon­kívül a golyókban keletkező röperő a rúgó­vagy súlynyomás alatt a golyókra nehe zedő tárcsákat egymástól eltávolítani tö­rekszik. Ismeretes ezeknél az egyik tár-10 csának a tengelyhez való szilárd rögzítése és a másiknak a forgásban való meggát* lása, úgyhogy a két tárcsa közt helyet fog­laló golyók a tengely fordulatszámának felével forognak. A golyók ezenkívül go-15 lyóketrec révén ismert módon vezethetők is, ezt a golyók magukkal viszik, tehát szintén a tengely fordulatszámának felé­vel forog ez a ketrec is. Ennek a berendezésnek hátránya abban 20 áll, hogy a golyók röpereje a tengelyhez képest felére csökkent fordulatszám követ­keztében szintén és pedig nagyon jelenté­kenyen (az azonos fordulatszám mellett el­érhető röperőnek negyedére csökken. 25 A találmány szerinti berendezés ezt a hátrányt küszöböli ki és ennek folytán a golyóknak a tengely adott fordulatszáma mellett elérhető legnagyobb centrifugális erejét teszi lehetővé, úgyhogy az új szabá-30 lyozó azonos fordulatszám, egyező golyók és ugyanolyan tárcsaalak mellett az ed­digi szabályozó röperejének négyszeresét adja. A találmány értelmében úgy érjük el 35 ezt, hogy a röperő hatásának kitett golyó­kat egy olyan ketrecbe foglaljuk, amely a golyóknak csak sugárirányú kimozdulást enged és amely szilárdan van a tengely­hez erősítve, tehát kényszermentesen adja 40 a golyóknak ugyanazt a fordulatszámot, amivel a tengely jár. Pontos emellett, hogy a golyók körforgásuk alatt a hozzá­juk szorított tárcsákon legördüljenek, hogy fordulatszámváltozások esetén spirális pá­lyán gördülve, vagyis a legcsekélyebb csú- 45 szó súrlódással juthassanak új egyen­súlyi helyzetükbe. Ez akkor érhető el, ha vagy mindkét tárcsa meg van akadá­lyozva a forgásban, vagy pedig mindkettő szabadon foroghatóan van ágyazva. Utóbbi 50 esetben azután célszerűen a nem forgat­ható tárcsa tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva és az elállító mozgás leveze­tésére szolgál. Célszerű a két tárcsának a golyók felé 55 néző felületét a golyók középvonalán hú­zódó síkhez képest szimmetrikusan kiké­pezni, mivel ekkor valamely meghatáro­zott futófelületalakhoz a szabályozó kar­mantyújának legnagyobb elmozdulása (el- 60 állítási útja) érhető el. Lehet azonban csu­pán az egyik tárcsát kiképezni kúposán vagy boltozatosán, míg a másik sík ma­radhat. A csatolt rajzon a találmány tárgya két 65 kiviteli alakban függőleges hosszmetszet­ben látható. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a szabá­lyozó (1) tengelyével a (2) golyókat magá­val vivő (3) ketrecet a (4) pecek szilárdan 70 köti össze. A golyók az (5) és (6) tárcsák közt járnak, amiknek belső felületei a golyók (E) középvonalán át fektethető sík­hoz képest szimmetrikusan vannak ürös kúppá kiképezve. Az alsó (5) tárcsa a (7) 75 golyós talpcsapágy révén forgathatóan van a (9) tengelygyűrűn ágyazva. A má­sik (6) tárcsa tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve és a szilárd (9) ellenágyhoz, támaszkodó (10) rúgó hatása alatt a (2) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom