95589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium és aluminiumötvözetek előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95589. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Eljárás alumínium és alumíniumötvözetek előállítására. Ture Róbert Haglund bányamérnök Stockholm. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 27-ike. Svédországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 30-ika. Azon magas hőmérséklet folytán, mely az aluminiumoxyd redukciójához szükséges, az aluminiumoxydtartalmú nyersanyagnak igen nagy hajlandósága van 5 arra, hogy az elektoromos kemencében gyorsan megolvadjon és részben cseppek alakjában a salakfürdőig lehatoljon, mielőtt még a tökéletes redukció beállott volna. Az olvadásnál az esetleg jelenlévő 10 kalcium, alaminium és magnézium szulfidok, vagy hasonlók ömlesztő gyanánt hatnak és fokozzák az aluminiumoxyd azon hajlandóságát, hogy a redukcióból magái kivonja. A salakfürdőben egyszer felöl-15 dott aluminimuoxyd később csak nagyon elégtelen mértékben redukálható. Az eredmény ennélfogva rendesen rossz kitermelés lesz és a kemencében szénfölösleg fog előállni. Ezen hátrányt azáltal, hogy a 20 beadagolt egész alumiumoxydtartalmú anyagot a széntartalmú redukálóanyagot finoman őrölt állapotban összekeverjük és ezen keverékből briketteket állítunk elő, nem lehet kielégítő módon kiküszöbölni, 25 mivel a brikettek, különösen hígfolyós szulfidtartalmú salakok alkalmazásánál, jelentős mértékben feloldódnak a salakban, mimellett a finomra őrölt szénrészecskék szabaddá válnak és a kemencéből a 30 kemencegázokkal könnyen eltávoznak. Jelen találmány szerint az említett hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a redukálóanyagok egy részét, nem mint a brikettek alkatrészét visszük be a kemen-35 cébe, hanem széntartalmú anyag gyanánt darabos, vagy daraalakban, pl. faszén, koksz, vagy antracit alakjában adagoljuk. Az ilyen széntartalmú redukálóanyagok mennyisége, hogy számbavehető sikert érhessünk el, legalább 20%-át kell, 40 hogy kitegye az egész felhasznált redukálóanyag mennyiségnek. A legjobb eredményeket általában akkor érjük el, ha az egész redukálóanyag mennyiség 30— 60%-át adagoljuk darabos, vagy darás 45 alakban. A széntartalmú redukálóanyag fennmaradó mennyiségét aluminiumoxyddal, illetve aluminiumoxyd tartalmú anyagokkal finoman elosztott állapotban összekeverjük és a nyert keverékből bri- 50 lcetteket sajtolunk. Az aluminumoxyd időelőtti olvadásra való hajlandóságát kiküszöbölendő, a széntartalmú redukálóanyag mennyisége a brikettben legalább akkora legyen, mint amennyi a reduká- 55 landó oxydmennyiség 25%-ának redukálásához szükséges. A szulfidtartalmú salak nyerésére az adagolásnál hozzáadott kéntartalmú, anyagok, mint pl. kalciumszulfid, aluminiumszulfid, kaloiumszulfát 60 vagy báriumszulfát, ez utóbbi esetekben a szulfátoknak szulfidok képződése mellett való redukálásához szükséges redukálóanyagokon kívül külön, vagy a brikettek alkatrészeként adagolhatok. Az 65 adagok összeállítására a következő példa szolgálhat: 1200 kg. bauxitbrikett (mely 1000 kg. bauxitból, 140 kg. kokszból és 60 kg. szurokból áll), 70 170 kg. darabos koksz, 125 kg. kalciumszulfid. A brikettezéshez ismert eljárások és kötőanyagok, mint szurok, szulfithulladéklúg, kátrány, mész, agyag és víz, vagy 75 hasonlók használhatók. Az anyagot finomra kell őrölni és bensőleg összekeverni.