95576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált guanidinek előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95576. SZÁM. — IVLI/1. OSZTÁLY. Eljárás szubsztituált guanidinek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengresellschaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 6-ika. Szubsztituált guanidinek képződése halogénciánnak, aminőkre való behatása útján már régóta ismeretes. Az eddig ismert eljárások szerint azonban iá szubsztituált 5 guanidineket csak csekély termelési hányadban kapjuk, mert a hial cg én c i á nnak, aminekre való behatásánál sziubszitiituált guanidinek mellett nagymennyiségű, melléktermékek, meiaiminszármazékok stb. 10 képződnek (1. A. W. Hoíinann, Ann. 67.129. és A. W. Ilofnuuin. Beriohte, 7. kötet 947. 1.). Mi már most azt a nevezetes megállapításit tettük, hogy melléktermékek elkerülő lésével a szubsztituált guanidineket, mint pl. diphenilguanidmt stb. ciuamtitatív termelési hányaddal kapjuk, ha a halcigónciánnak, aminekkel való cserebomlásiát orgános bázisok fölös sóinak, mint pl. ani-20 linsóiniak, toluidiiinsónak stb. jelenlétében foganatosítjuk. Nem szükséges a halogénciánnak, laminekkel való cserebomlásánál keletkező sót választani, lehet pl. klórciánniak anilinnel való reakciójánál kénsia-25 vas lanilint is hozzáadni. Példa: Hűtő- és meleg'ítőberendezéssel ellátott jól elzárt kavaróberendezésű kazánban 100 kg anilint és 20 kg aniliinklórhiidrátoit 30 egy diszperziószerben, amilyen a széntetraklorid, víz stb., körülbelül 0°-ra lehűtünk és ezen hőmérsékleten 20 kg klórciánt aduink hozzá. A hozzáadás után rövid ideig kavarjuk és azután kb. 1 órán 35 át mintegy 80—100°-ra melegítjük. A feldolgozásna különböző módszerek lehetségesek. Az elegyet alkialikussá tesszük és az anialint vízgőzzel kihajítjuk, mikor is a szilárd báziisi visszamarad. A bázisos ele-40 gyet oldószerrel való extrahálás útján is elkülöníthetjük. Lehet továbbá a gyengébben bázisos anilint előzetesen kicsapni és azután a diphenilguanidinklórhidrát oldatból a bázist szódával vagy nátronlúggal kiválasztani. A termelési hányad az al- 45 kaimiaaott Marciánra számítva, •majdnem quantitatív. Melléktermékek ezen munkamenetnél nem keletkeznek. Anilin helyett más aminek is, mint pl. ethilanilin, toluidin, diethilamin, benzila- 50 min, methilamin, piperidin stb. hasonló jó eredménnyel használhatók. Orgános bázisoknak máis sóit, pl. szulfátokat, acetátokat, benzoátotoat isitb. is alkalmazhatjuk, épen úgy lehet a klóroiámt brómciámial 55 eredményesen helyettesíteni. A halogénciánt vagy közvetlenül, vagy valamely alkalmas indifferens diszperziós szerben elosztva használhatjuk. Az orgános bázisok meninyiségarányait tág határok között 60 változtathatjuk, célszerű azonban 1 mai. halogénciánra a szabad bázisnak nem kevesebb, mint 2 mol.-ját használni. A hőmérséklet az alkalmazott halogén cián és az orgános bázisok reakcióképessége sze- 65 rimt változik. Ezen xij eljárással a foganatosításnak egyszerűbb és olcsóbb útja van megadva a szubsztituált guiannidimeknek halogénciánból és orgános bázisokból való előállí- 70 tására, amely guanidinek technikailag alkalmaztatnak. Az eddig ismert eljárások, pl. dacára az anilin feleslegének, halogénciánnal indifferens oldószerek jelenlétében is csak 75 rossz termelési hányadot adnak. Gsiakis lanilinsóknak a halogéncián behatása előtt vagy aközben feleslegben való hozzáadása vagy a sók képzésére szükséges savmennyiségek, mint pl. sósavnak, 80