95572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalikus reakciójú nitogén-trágyázószer előállítására

Megjelent 192

9. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95513. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás alkálikus reakciójú nitrogéntrágyázószer előállítására. Dr. Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és Dr. Frank Albert 11. vegyész Berlin-Halensee. A bejelentés napja 1927. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 23-ika. A különböző ammoniákszintetikus eljárások a nitrogénprablémia eltolódását hozták létre, amennyiben ezen ammóniák kötött alakjai ipari és mezőgazdasági jelein-5 tőségre tettek szerit. Az ammóniáknak szilárd alakiba való szokásos átvitele eddig azáltal történt* hogy azt savakkal sók alakjában megkötötték. így pl. aimimion-i szulfátot mint olyant és ammonrvi trátot, 10 illetve aimmonfoszfátot keveréktrágyák alakjában a fogyasztó a tényleges termelés számára tekintet bejövő mennyiségekben vett át. A mezőgazdaság mindig kereslte az alkálikus trágyázószereket, de 15 újabb időben minden „savanyú" iiitrogéntrágyát a talaj „savanyítása" miatt kifogásolnak. Csak mellékesen utalunk arra a gazdaságosságot elvileg rontó körülményre, hogy SOPií ballasztot tartalmazó 20 trágyázószert kell gyártani, szállítani és a szántóföldre vinni. Ezzel szemben jelentós előnynek és az említett feladatok elvi jelentőségű megoldásának kell tekintenünk azt, hogy a je-25 len találmány értelmében megállapítottuk, miszerint az ammon iákot szilárdalakii és alkálikuisan reagáló trágyázószerré alakíthatjuk át, ha természetes vagy ipari karbonátoiklat, pl. kicsapott 30 karbonátot, mint amilyen az ainmoinsziul-i fátnak gipszből való előállításából származó karbonátiszap, továbbá természetes karbonátokat, melyek kőzetek alakjában a természetben, fordulnak elő, pl. krétát, 35 mészkövet, márványt, aragonitot, kalcitot stb., valamint karbonátoknak természetes vagy mesterséges keverékeit, mint pl. dolomitot 500° és 900° között fekvő hőmérsékleten közönséges vagy fokozott nyomáson száraz ammoniáfegázzal keze- 40 lünk. Ezáltal tiszta fehér, bázikus terméket kapunk, mely a, behatás időtartama és hőmérséklete szerint 10—30% vagy több nitrogént tartalmaz könnyen kioldható és asszimilálható alakban. Minthogy a ter- 45 rnék egyéb tartalma csak változatlan karbonátból, esetleg kevés szabad mészből, valamint a kiindulási anyag természetes (adalékaiból áll, a trágyázószer ezen alakjánál a nitrogénen kívül a talajba csak a 50 kalciumion jut különbözően lekötött alakokban, ,míg a talajba más idegen anyag nem kerül. Példa: 1 kg kicsapott kalciumkarbonátot re- 55 torta- va.gy esőkemencében 2—3 óra hoszszat 700-—750°-on óránként mintegy 500 liter ammoniákgázzal, amint azt pl. ammóniák szintézisére szolgáló telepből kapjuk, kezelünk. A végtermék Kjeldahl szerint 60 26.2 nitrogént tartalmaz. Az alkalmazott ammóniáik lekötése a mindenkor átmenő mennyiségnek körülbelül 15%-a. A nitrogénben elért termelési hányad és pedig kötött alakban a kemence termékében és 65 újra kapott ammóniák alakjában a kemence mögött 98—100%. Az eljárásnak egy különös fcganatcsítási módját az jellemzi, hogy a végterméket minden kívánt szomosenagyságban, 70 pl. kölesmiag- vagy borisónagyságban, vagy még durvább alakban kaphatjuk miéig, ha a kiindulási anyagot, pl. természetes mészkövet, krétáit, márványt, dolomitot stb. a kívánt nagyságra előzúzzuk 75 és megfelelő szitáik között osztályozzuk, vagy teljes egészében használjuk az ada-