95560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tartó állványokat elektromos izzólámpák körtéibe beforrasztó gépeknél a körték önműködő hozzávezetésére

körték szállítására szolgáló, bádogból vagy drótfonadékból álló háromszögletes (el) táblák vagy keretek vannak beillesztve, melyek úgy hossz-, mint harántiránybau 5 az (f) izzólámpakörték beakasztására szolgáló lyukakkal vannak ellátva. Az ábrázolt példánál minden egyes (el) bádogtáblában hét harántirányú lyuksoT van kiképezve, melyek mindegyikében 10 tizenegy lyuk van, illetve tizenegy hossz irányban haladó sor hét-hét lyukkal. A berendezést kiszolgáló egyén ezáltal min dig egyidejűleg (77) lámpát szállíthat ké nyelmesen a körteraktárból, vagy a körte 15 mosodából az (a) szállítószalaghoz és azo kat a szalagon kényelmesen elhelyezheti A második (b) szállítószalag két (bl, b"2) hengeren fut és pedig az első szállító szalagon harántirányban elrendezett kör 20 tékre merőleges irányban. Oly célból, hogy az (f) körtéknek az (a) szállítósza­lagról a (b) szállítószalagra való átveze­tése lehetőleg biztosan és kényelmesen menjen végbe, a (b) szállítószalagot oly 25 magasságban rendezzük el, hogy az (a) szállítószalagnak ferdén lefelé irányított szakasza a (b) szállítószalagnak felső és alsó ísziakasza, között haladjon keresztül. Az (f) körték átvezetésére a (b) szállító-30 szalag közelében elrendezett, mechanikai­lag vezérelt (g) lökő szolgál, mely oly szélesre van méretezve, hogy előremozgá­sánál az (a) szállítószalagnak mindenkor legalsó harántsorába beillesztett összes 35 körtéket egyidejűleg megemeli és a szál­lítószalagból, illetve a szalagra helyezett (el) bádogtáibláiból való kiszorítás mellett azokat a (b) szállítószalagra tolja. Mindkét (a) és (b) szállítószalagot sza-40 kaszosan mozgatjuk, úgy azonban, hogy az (a) szállítószalag előremozgása mindig csak akkor következzék be, amikor a (b) szalag az a szalag egy-egy harántsorá­nak őszes egyidejűleg felvett körtéit a 45 körteszámnak megfelelő számú előremoz­gás folytán az (a) szalag körzetéből el­távolította. A jelen példában tehát az (a) szalag továbbkapesolása mindig csak a (b) szalagnak minden tizenegy előre-50 tolása után következik be. A körtéknek az (a) szalagról a (b) szalagra a (g) lökő útján való átvezetése emellett mindig ak­kor történik, amikor mindkét szalag áll és kevéssel az (a) szalag előretolása után, 55 Míg a (b) szalagot mindig a reája táp­lált körték távolságával, tehát azzal a távolsággal mozgatjuk előre, amelyben a körték az (a) szállítószalag harántsorai­ban fekszenek, addig az (a) szalag előre­tolásának mértéke a rajta egymás mögött 60 elrendezett körték távolságának felel meg. Minthogy a két-két (el) bádogtábla kö­zötti (e) távolság nagyobb, mint az egyes bádogtáblákba egymás mögött beakasz­tott körték távolsága, az (a) szalagot 65 akkor, ha egy-egy bádogtáblának összes, harántsorokban fekvő körtéi a (b) szállító­szalagra. feltolattak, nagyobb darabbal kell előretolni, oly célból, hogy az (a) sza­lag minden tovább kapcsolásánál a kör- 70 téknek egy-egy harántsora jusson a (g) lökő körzetébe. A jelen példánál tehát az (a) szalagot minden hat kisebb előretolás után nagyobb mértékben toljuk egyszer előre. 75 A (g) lökő hatása alatt az (a) szállító­szalagból kitolt (f) körték a (b) szállító­szalagon egymás mögött harántirányban fekszenek. Hogy ezen körték távolsága ezen szalagon egyenletes legyen, továbbá, 80 hogy a körték az áttolásnál ne sérüljenek meg, a (b) szállítószalag felső oldalán lágy anyagból, pl. aszbesztből, nemezből vagy kéregpapírból való hengeres (li) csé­székkel van ellátva, melyeknek távolsága 85 pontosan egyenlő az (a) szállítószalag harántsoraiban fekvő körték távolságá­val. A (h) csészékben szállított (f) körték a (b) szállítószalagnak a (bl) hajtóhenge­ren való átmeneténél a vályualakú (i) töl- 90 csérbe esnek, mely fenékrészében a kör­ték nyakkeresztmetszetének megfelelő (il) hosszanti hasítékkal van ellátva. A beeső körték gömbalakú felső részükkel az (i) tölcsérnek kúposán elhelyezett oldalfalai 95 között beszorulnak, míg nyakrészük a ne­hézségi erő hatása alatt az (il) hasítékon áthalad és ebből az ábrázolt módon kilóg. Oly célból, hogy egyetlen (f) körte se csúszhasson le időelőtt a (b) szállító- 100 szalagról, a (bl) hajtóhengernek az (i) tölcsér felé fordított részét koncentriku­san a (k) vezetőlemez veszi körül. A vályuszerű (i) tölcsérnek mellső tor­kolata a körforgó beforrasztógépnek be- 105 rakási helye felett van; ez a gép szokásos módon az (m) asztalon lépésszerűen forgó (n) tárcsából, továbbá bizonyosszámú körben elrendezett, az (o) tartóállványok beillesztésére szolgáló (nl) tartófejből. lio valamint az (f) körték felvételére szol­gáló (n2) villákból áll. A körtéknek az (i) tölcsérből a beforrasztógép (n2) tartó­villáiba való átvezetése oly esetekben, amikor a vályuszerű tölcsér előre kellő 115 mértékben lejt, egyszerűen ejtő hatással történhet, vagyis azáltal, hogy a körték a tölcsérben lefelé csúsznak és belőle ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom