95551. lajstromszámú szabadalom • Három vagy több vezetékű erősáramú kábel és eljárás annak előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95551. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Három- vagy többvezetékű erősáramú kábel és eljárás annak előállításához. Sonnenfeld Hugó mérnök Bratislava (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1927. évi április hó 27-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi junias hó 25-ike. A találmány oly elektromos báromvagy többvezetékű erősáramú kábel létesítését célozza, mely olcsóbb előállítási költségek mellett nagyobb mértékben terhel-5 hető meg, mint a jelenleg használatos többvezetékű kábelek. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy úgy a szigetelt vezetőket burkoló rétegeknek, mint a következő rétegeknek 3 belső határvonalai keresztmetszetükben kisebb felületeket zárnak be az ezen belső határvonalak köré írt köröknél. Ily kábelek előállítása céljából sokszögkeresztmetszetű sodronymagokat a szokásos vagy 5 módosított szerkezetű kábelprésekben védőköpennyel (pl. ólom) burkoljuk. A rajz a találmánynak példaképeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a szokásos kiviteli kábel kereszt) metszete. A 2. ábra a találmány szerinti kábel metszete. A 3. és 4. ábra a köralakú nyílással bíró matricának és patricának kiviteli alakját 3 szemlélteti, mely a találmány szerinti kábelnek ólomköpennyel való körülburkolására szolgál. Az 1. ábrában (1) jelöli az áramvezető rézvezetékeket, (2) a rézvezetők köré fekte) tett érszigeteléseket, (3) az egyes vezetők közt mutatkozó szigetelő anyaggal kitől, tött szigetelési csücsköket, (4) egy, a szigetelt egyes vezetőket burkoló köpenyszigetelést, (5) a köpenyszigetelés fölött fekvő j ólomköpenyt, (6) a páncélozást, melyet az ólomköpenytől a szokott módon egy nem ábrázolt jutaréteg választ el. A 2. ábrában a kábelnek az 1. ábra szerintivel azonos alkotóelemei azonos betűkkel vannak megjelölve. A találmány sze- 40 rint a többvezetékű elektromos kábel úgy van szerkesztve, hogy a szigetelt vezetőket burkoló, egymásután következő (4, 5, 6) rétegek (pl. a köpenyszigetelés, az ólomköpeny, a páncélozás stb.) keresztmetszeti 45 határvonalai kisebb felületeket határolnak, mint az ezen határvonalak köré írt körök. A 2. ábra szerinti kiviteli példának meg felelően a szigetelt ereket burkoló, egymás 50 után következő rétegek határfelületei gyakorlatilag aequidisíans felületeket alkotnak. A különböző rétegek határfelületeinek a kábeltengelyre merőleges metszeteit oly vonalak határolják, pl. az (5) ré- 55 teg belső határfelületeit (al—bl—cl—dl— el—fl—al vonal), amelyek részben koncentrikusak az egyes érszigetelések felületeinek (a—b, c—d, e—f) metszővonalaival. Emellett a feltüntetett kiviteli példá- 60 ban minden metszővonal görbe része a közöttük fekvő (b—c, d—e, f—a), ill. (bl—cl, dl—el, fl—al) egyenes vonalelemek kötik össze. Ezen rétegek vastagsága gyakorlatilag mindenütt egyenlő az elkerülhetetlen 65 eltérésektől eltekintve, amelyek pl. a kábel előállítási módja vagy alakváltozása folytán bekövetkezhetnek és 10%-ot tehetnek ki. Az 1. és 2. ábra összehasonlításából ki- 70 tűnik, hogy a találmány szerint szerkesztett kábelben az az út, amelyet a melegnek a kábel belsejéből annak felületéig kell megtennie, tetemesen kisebb, mint az 1. ábrában feltüntetett kábelben. Ezáltal a 75.