95549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi annyagok vízteleítésére

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI í^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95549. SZÁM. — IV/e. (IVh/1.) OSZTÁLY. Eljárás növényi anyagok víztelenítésére. Sugár Beet And Crop Driers Limited angol törvény alapján bejegyzett ipari társaság London. A bejelentés napja 1927. évi március hó 12-ike. A jelen találmány tárgya eljárás növényi anyagok és szerves jellegű termékek víztelenítésére vonatkozik, mely különösen oly esetekben használható, ami-5 dőn ily anyagok vagy termények mesterséges úton például meleg levegővel való szárítás céljából összegyűjtetnek vagy felhalmozta tnak. Meg van állapítva, hogy felhalmozott 0 növényi anyagok, mint pl. zöld termények mesterséges víztelenítése főképpen a halmaz összetömörítése által eszközöltetik és hogy a víztelenítés mérve nagy mértékben attól függ, hogy a tömörítés mily 5 mértékben és mily arányban végeztetik. Ha megvizsgálunk egy ilyen halmazt, akkor azt látjuk, hogy az összetömörítés mérve a halmaz tetején nulla, míg a halfmaz alján a legnagyobb. Az anyagban 0 előálló reakció főképpen a halmazba bevezetett meleg levegő nyomásától és hőmérsékletétől függ, valamint a levegő széjjeloszlásától a halmazon belül. Azonkívül meg van állapítva, hogy a 15 mesterséges víztelenítés a víztelenítendő anyag életfenntartási tulajdonságaitól is függ, vagyis a fiziológiai tulajdonságoktól és azon természetes feltételektől, melyek folytán a learatott vagy gyűjtött nö;0 vény elhervad, illetve elhal. Azonkívül a víztelenítés folyamata alatt bizonyos természetes okokból oly hatások is lépnek fel, melyek a meleg levegő által létesített mesterséges szárítás mellett, a sikeres 15 kezelésre nézve nagy fontossággal bírnak. E természetes hatások a halmazban létrejövő több fizikai, fiziológiai és vegyi reakciók eredményei. Az említett fizikai és fiziológiai reakciók közé tartozik az anyag fciizzadása ás kipárolgása, továbbá 40 az összetömörítésből keletkező reakció. Meg van állapítva, hogy az anyagnak izzadásia vagy a nedvességnek folyékony állapotba való hozatala, egyenes arányban áll az alkalmazott tömörítési nyo- 45 mással, míg a párolgás, vagyis az élő növényből a nedvnek gőzalakú távozása csakis fizikai tényezőktől függ, azaz a meleg levegőnek a halmazban való eloszlási fokától, a bevezetett meleg levegőnek 50 nedvességi százalékától, végül a hőmérséklet bizonyos feltételeitől. Az említett kémiai reakciók a párolgásra, a baktérikus hatásra és a vegyi oxidációra vonatkoznak, melyek termé- 55 szetüknél fogva exotermikus reakciók, azaz meleget termelnek. Az általuk termelt melegmennyiség a következő tényezőktől, illetve állapottól függ. A respirációtól, vagyis az élő organizmus energiá- 60 nak felszabadulásától, mely a hidrokarbonátok elégéséből származik, miáltal az oxidáció folytán bizonyos meleg jön létre és mely akkor szabadul fel, midőn a növényi anyag az elhalás hőmérsékletéig 65 hevíttetik. A baktérikus hatástól, mely nedvesség jelenlétében fejlődő baktériumoktól származik és mély az oxidáció folytán szintén bizonyos meleget termel; mely különösen akkor növekszik, midőn 70 azt a fokot értük el, melynél a coli bacillus szervezete megszűnik működni és a kalefaktorbacillus fejlődni kezd. A vegyi oxidációtól, mely víz, valamint szén és oxigén jelenlétében keletkezik és meleget 75 termel, mely attól a hőmérséklettől függ,