95538. lajstromszámú szabadalom • Polarizált rezonálókészülék

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93538. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Polarizált rezonálókészülék. Muck Ottó oki. mérnök München-Grosshadern. A bejelentés napja 1927. évi április hó 16-ika. Rezónálókészülékek alatt, tudvalevőleg, oly készülékeket értünk, amelyeknél váltóarámmal gerjesztett villamdelej rugalmas horgonyt befolyásol, olykép, hogy 5 mihelyt a horgony önrezgésszáma a váltóáramnak frekvenciájával azonos, a horgony élénk rezonáló rezgésekbe jut. Ismeretes már, hogy ilyfajta rezonálókészüléknek hatásfokát azáltal növeljük, hogy azt 10 polarizáljuk, ami alatt az értendő, hogy a horgonyon és cséveniagon át állandó mágnesmezőt bocsátunk. Ilyfajta rezonálókészülékeknél az üzembiztonságnak előfeltétele, hogy a beállítás 15 megtörténte után, azoknak önrezgésszáma, feltétlenül állandó legyen. Mechanikai rezonálókészüléknek önrezgésszámát következő tényezők befolyásolják: 20 1. Az energiának más kapcsolt készülékrészekbe való elvándorlása, ami által utóbbiak együttrezegnek és tömegük sze rint az önrezgésszámnak változását előidézik. 25 2. A horgony számára alkalmazott anyag rugalmassági tényezőjének változásai, különösen termikus befolyásokra, Hőfokemelkedések a rugalmassági tényezőt és a rezgésszámot csökkentik. 30 3. Az állandó mágnesmezőnek hőhatások folytáni változásai. A hőfokcsökkenés a delejes erőnek növekedését váltja ki és ezáltal az önrezgésszámot csökkenti. 4. Az állandó megnesmezőnek villamos 35 behatásokra való változásai. Annak elérésére, hogy valóban állandó önrezgésszámot nyerjünk, a találmány szerint, következőképen járunk el: Az 1. esetben: Az energiaátvándorlást a találmány szerint azáltal akadályozzuk 80 meg, hogy a rugókat hangvillaszesrűen képezzük ki, tehát TJ-alakú, kettősrúgót alkalmazunk, melynek egyik részét a villamdelejjel gerjesztjük, másik részét pedig hajtórúgóként alkalmazzuk. E rúgó! 45 a csomóvonalaknál fogjuk be, amelyek hangvilláknál, tudvalevőleg, valamivel a görbület felett fekszenek. A befogás erő teljes élekkel történik, mimellett, a befogási helynek rögzítése céljából (frek- 50 vencia állandóság), a rúgókba vagy hornyokat reszelünk be, vagy pedig a rugókra ily hornyokkal ellátott fémdarabokat helyezünk. Mivel a befogási helyek csomóvonalak, azok rezgési energiákat át 55 nem vihetnek. A rajz 1. áibrája a kettős rúgót, a kétoldali (A, B) hornyokkal, a három (C, D, E) befogódaraboit és az (F, G) befogó esaivarokat 60 felülnézetben és függélyes metszetben mutatja, míg a 2. ábra a készülék oldalnézetét mutatja. A találmányi gondolat további tökéletesítése céljából, egyenes, kettős rúgókmak 65 alkalmazását ajánlom, tehát tetszőleges, különösen négyzet vagy kerek keresztmetszetű hangrudaknak alkalmazását, amelyek bosszúknak első és harmadik negyedében vannak befogva. A gerjesztő 70 tekercsek vagy középen, vagy pedig a rúdnak végein, alkalmazhatók. Ilyfajta befogott hangrúdnak, ha állandó, rezonáló rezgésekbe hozzuk, a befogási helyeken szabad csomóvonalai vannak. A befogást 75 vagy csúcsok között eszközölhetjük, melyek a hangrúdba vert mélyedésekbe illeszkednek, vagy pedig a csomóhelyeken süllyesztett, befogott vagy egyéb módon