95534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott forrpontatárral bíró szénnidrogének előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95534. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás meghatározott forrponthatárral bíró szénhidrogének előállítására. Dr. Fischer Ferenc tanár, titkos kormánytanácsos és Dr. Ing-. Tropsch János mérnök Müllieii 11-Ruhr (Németország). A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 14-ike. Szénhidrogéneknek vízgőz vagy szénsav vagy mindkettő segélyével való, esetleg katalizátorok közvetítése mellett hő útján történő megbontása ismeretes. Azt 5 találtuk már most, hogy ezt a reakciót előnyösen kombinálhatjuk szénhidrogéneknek katalitos úton való előállításával, különösein ment az említett bontóreakeió csekély kéntartalmú szénhidrogénekkel 10 vihető keresztül és így vízgázhoz hasonló, gyakorlatilag kénmentes ©legyeket szolgáltat. Már pedig .a kénmentessóg oly gázelegyeknél, melyek arra szolgálnak, hogy a szén oxidjaiból és hidrogénből pl. ben-15 zint állítsunk elő, szükséges követelmény, mint ez pl. a bejelentőknek a „Brennstoff-Chemie" c. folyóirat 7. kötetének 99. oldalán megjelent közleményéből kitűnik. Az, hogy a két, magában véve ismert eljárás 20 kombinációja jelentékeny műszaki hatás sal jár, az alábbi példákból ki fog tűnni. Ha valamely, pl. benzinnek előállítá sára szolgáló katalitos eljárásnál a szén oxidjaiból és hidrogénből benzinen kívül 25 még bármilyen, nem kívánt szénhidrogé nek is képződnek, melyek tehát a szintézisre szánt gázelegyeket nem kívánt módon fogyasztják, akkor célszerűen a nem kívánt szénhidrogéneket a fentemlí-30 tett bontóéijárásnak vetjük alá, oly célból, hogy a belőlük képződő vízgázt újból a kívánt értelemben katalitosan kezelhet sük. Ezáltal egyrészt a katalitos eljárásban a kiindulási anyagot egy bizonyos ér 35 telemben tökéletesebben használhatjuk ki. míg másrészt megtakarítjuk a friss nyers anyagnak kénmentesítését, mert előnyösebb a már tisztított gázt, miután a tisztítás költségeit már egy ízben viseltük, maradék nélkül a kívánt értelemben fel- 40 dolgozni. Lehet azonban természetes eredetű szénhidrogéneket is, melyek kénben szegények, pl. földgázt, a leírt módon benzinekké vagy magasabb forrpontú szénhidrogénekké, pl. szilárd parafinná átala- 45 kítani. így a kénben szegény földgázt pl. 900° C-on szénsavval vízgázzá alakíthatjuk át és ezt oly hőmérsékleten vetjük alá a katalitos reakciónak, mely alacsonyabb annál, amelyen főkép metán képződik. 50 1. Példa: Kokszból készült vízgázt, melyet kénvegyületektől megtisztítottunk, 270°-on vasból és rézből kevés kaliumkarbonát hozzáadásával készült katalizátor felett vezettünk el, amikor is magas forr- 55 pontú olajokat és paraünt kaptunk. A reakciógáznak, amelyből a gőzalakú szénhidrogéneket aktiv szénnel eltávolítottuk, most térfogatrészekben a következő összetétele volt: 21,0 szénsav, 4,1 szénoxid, 46,2 60 hidrogén, 6,6 metán, 3,2 etán, 2,9 propán, 16,0 nitrogén. A gázt 900°-on szivacsos vas felett vezettük el, mire a következő öszszetételű reakciógázt kaptuk: 9,3 térfogat rész szénsav, 28,3 térfogatrész szénoxid, 65 45,7 térfogatrész hidrogén, 0,4 térfogatrész metán, 0,5 térfogatrész etán, 15,8 térfogatrész nitrogén. Ezen gázból katalitos úton újból cseppfolyós és szilárd szénhidrogének állíthatók elő. 70 2. Példa: Egyenlő térfogatrész főkép metánból álló földgáz és szénsav elegyét