95525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémcianamidoknak, illetve ezeket tartalmazó keverékeknek előállítására
Megjelent 192 9. évi december hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95525. SZÁM. — LVLI/1. OSZTÁLY. Eljárás fémcianamidoknak, illetve ezeket tartalmazó keverékeknek előállítására. Dr. Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és Dr. Frank Albert R. vegyész Berlin-Halensee. A bejelentés napja 1927. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 23-ika. Megállapítottuk, hogy ha ammóniák és szénoxid keverékét a két vegyértékű fémeknek, mint pl. kalciumnak, báriumnak, magnéziumnak, cinknek stb. karbonátjaira 5 oly hőmérsékleteken, melyek disszociációhőmérsékleteiknél vagy nem sokkal ezek alatt vagy felett fekszenek, közönséges vagy fokozott nyomáson hagyjuk behatni, a megfelelő fómcianamidokat jó termelési 10 hányaddal kapjuk meg. Ezen reakció, nevezetesen a karbonátoknak cianainidokká való átalakítása az ammóniák lehasításának fémcianamidokból való megfordítása alapján kézen-15 fekvőnek látszott. A reakció pl. báriuméi anamidnál a következő lefolyású: Ba CN2 + 3 H2 0 = 2 NH3 + BaC03 (1). Az irodalom adatai szerint már meg is kísérelték néhány fém cianamidsójának 20 ily módon való előállítását, de az időben csekély termelési hányadok, továbbá a magas hőmérsékletek, melyek gyakran az ammóniák bomlásához és a karbonát időelőtti bomlásához vezetnek, végül a kedve-25 zőtlen egyensúlyhelyzet, mely az elszappanosodás visszaképződését okozza, az ilyen eljárás ipari keresztülvihetősége ellen szólnak. Ammóniák és szénoxid keverékének al-80 kalmazása tökéletesen új reakciófelvételeket létesít. A szénoxid jelenléte folytán a víz lehasítása (lásd az (1) egyenletet jobbról balra) a cianamidképződés szempontjából kedvező értelemben befolyásoltatik, 35 amennyiben a CO + H2 0 = H2 + C02 (2). egyenlet szerint az (1) egyenlet egyensúlyából folytonosan víz távolíttatik el, úgyhogy az egyenlet teljesen balfelé mehet végbe. A (2) egyenlet értelmében egyide- 40 jűleg fellépő szénsav a karbonát disszociációját hasonlóképen kedvezően befolyásolja, amennyiben az esetleg képződő kalciumoxid rekarbonizációja által a nitrogén megkötésének lehetőségét meghosz- 45 szabbítja vagy növeli. A reakció ezen magyarázatának bizonyítására felemlítjük, hogy az eljárásból távozó gáz mindig hidrogént tartalmaz, ahol is az összes termelési hányad kötött nitrogénben (ciana- 50 mid) és regenerált nitrogénben ammóniák) mintegy 99—100%. Az eljárás magyarázatául szolgáljanak a következő példák: 1. 1 kg. kalciumkarbonátot elektromos 55 csőkemencében 750°-on száraz ammoniakszénoxidkeverék (10:2) áramával kezelünk. A végtermék 92% kalciumcianamid mellett a kalcium maradékát karbonát alakjában tartalmazza és benne még kevés 60 oxid van jelen. 2. 50 g. magnéziumkarbonátot 550°-on az 1. példában megadott módon, de 6:4 arányú keverékkel kezelünk. A kísérletet befejeztük, amikor 26% nitrogén cianamid 65 alakjában leköttetett. A szénoxidnak a cserebomlást és a sebességet növelő hatása még fokozható, ha a fémkarbonátokhoz bizonyos hozagokat, pl. alkálikarbonátokat, kalciumfloridot, kai- 70 ciumoxidot stb. adunk. Nyilvánvaló, hogy az eljárás nincs az egységes fémkarbonátokra korlátozva, hanem több karbonátnak természetes vagy mesterséges keverékei, mint pl. dolomit vagy báriumkarbonát + 75
