95514. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű elektromos aknás kemence
Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95514. SZÁM. — vn/i. OSZTÁLY. Folytonos működésű elektromos aknás kemence. Halász János nyug. mérnök Potyond. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 10-ike. Az eddig használatos, elektromos kemencék három csoportba voltak sorozhatok és pedig a fényívvel működő, az ellenállással működő kemencékre és az in-5 dukciós pestekre. Mindhárom rendszernek közös hátránya, hogy működése nem folytonos, hanem szakaszos. További hátránya az első két rendszernek, hogy szénelektródákkal dolgozik, amelyeket egy-10 felől időszakosan be kell állítani, másfelől pedig a szénelektródák előnyösen csak váltóárammal működtethetők, mivel különben egyenlőtlenül fogynak. A találmány szerinti elektromos kemence az ed-15 digiekhez képest a következő előnyökkel bír: Az üzem folytonos, aminek révén kevesebb a munkaköltség és nagyobb a teljesítőképesség. A szénelektródák teljesen 20 nélkülözhetők. Igen egyszerű és így építési költsége igen csekély. A hőfejlesztés teljesen zárt térben történik, amiért is az áramfogyasztás igen csekély és az óránkénti termelés minden egyes tonnájára 25 csak kb. 500—550 kilowatt. Az áramfogyasztás igen egyenletes, áramlökések nem fordulnak elő, miért is a villamosfejlesztő berendezés befektetési költsége is aránylag csekélyebb lehet. Igen fontos 30 előnye még a találmány tárgyának, hogy a szénelektródák elhagyása folytán egyenáram alkalmazható, amelynek tudvalevőleg nemcsak" hőfejlesztő, hanem elektrolitikai hatása is van, melyet a ta-35 lálmány szerint fémeknek dezoxidálására és mentesítésére, továbbá oxidos és kénes ércek redukálására használunk fel. A találmány szerinti villamos kemence az ellenállással működő villamos kemencéknek csoportjába tartozik, azoktól azon- 40 ban elsősorban folytonos működése tekintetében tér el. A találmány szerinti villamos aknakemence és a régi rendszerű villamos kemencék között a különbség hasonló, mint amely fennáll lángtestek és 45 kupolakemencék között; a szaggatott üzemű elektromos kemencéknél nagymennyiségű anyagot kell egyszerre, külön-külön oxidáló, dezoxidáló és karbonízáló művelettel feldolgozni, míg az aknás 50 kemencéknél a műveletek az olvasztással együtt, egymás mellett, egyidejűleg mennek a legnagyobb gyorsasággal és tökéletességgel végbe. A találmány lényege tehát abban áll, 55 hogy aknaalakú, villamos kemencét alkalmazunk, melynél az árambevezetés az aknának töltőhengerén, az áramelvezetés az akna. fenéklapján történik. Továbbá a kemence töltése nem egynemű, hanem a 60 fenék fölött nagyobb ellenállású anyag van alkalmazva, annak következtében a legnagyobb hőfejlődés az aknafenék közelében történik és az említett elektrolitikai hatás bekövetkezik. Az aknafenék 65 ugyanis, a rajta összegyűlt fémmel katódaként szerepel, a fölötte levő salak elektrolitként szerepel, míg a fölötte elrendezett és az akna legnagyobb részét kitöltő, földolgozandó anyag mint anóda szere- 70 pel. Az elektrolit gyanánt szolgáló ellenállásnak katóda felőli oldalán tehát erős redukció, anóda felőli oldalán pedig erős oxidáló hatás fog végbemenni. A rajzon a találmánynak egyik példa- 75 képeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az