95476. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tűzoltóberendezés
Meg-jelent, 192 9. évi december hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 954 76. SZÁM. — XVIII b. OSZTÁLY. Önműködő tüzoltóberendezés. Bokor Mór műszerüzem tulajdonos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 27-ike. A jelenleg használatban levő kis tűzöl tókészülékeknek az a hátrányuk, hogy csak akkor működnek, ha valaki üzembe bozz'a őket. ha ellenben senki sincs a tűz 5 színhelyén, úgy a készülékek felhasználatlan maradnak. E hátrány kiküszöbölődik a, találmány szerinti tűzoltóberendezés albalmiazásánál, minthogy ez a tűz kitörésekor keletkező, előre megállapított hő-10 mérséklet mellett önműködően jön üzembe. Előnye még ennek a berendezésnek, hogy működése föltétlenül biztos, továbbá, hogy a tűz kitöréséről hallható vagy látható jelzésit is ad és végül, hogy működés 15 közben a környezetre semmiféle káros hatást nem gyakorol. A találmány lényeige abban áll, hogy a szénsavképző anyagot tartalmazó üvegedény mellett rúgóhatás alatt álló ütő-20 szerkezet vain elrendezve, a rúgónak feszült helyzetben való tartására pedig a tűz keletkezésénél fejlődő melegben olvadó fémtest van alkalmazva. A találmány tárgya a csatolt rajzon 25 példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve 'és pedig az 1. ábra a falra szerelt tűzoltóbereindezíés metszete és rész,ben nézete, a 2. ábria a mennyezetre szerelt tűzoltóbe-30 rendezés metszete és részben nézete, a 3. ábra az önműködő kiolvadószerkezet nézete, a 4. ábria pedig az önműködő kiolvadószerkezet hosisametszete. 35 A készülék áll az (a) tartályból, melynek belsejében a lyukacsosfalú (b) tartóhüvely és a benne fekvő (c) üvegedény van elhelyezve. A (b) hüvely mellett a (d) rúgóház van elrendezve, mely az (f )rúgó 40 hatása alatt álló (g) kalapácsot vagy egyéb ' ütőszerkezetet tartalmazza. A (g) kalapács vége a rúgóházból kiáll és az (f) rúgó a kalapácsot a (c) üvegedény falának igyekszik nefciszorítani. Ügy a rúgóliáznak, mint a kalapácsnak az (a) tar- 45 tályból kinyúló végéhez egy-egy (h), illetve (i) szigetelőlemez van erősítve, melyek a (j), illetve (k) kontaktusokat hordják. A (j, k) kontaktusok egy csengővel, szirénával, világítólámpával vagy bár- 50 mely más hallható vagy látható riasz tó -készülékkel felszerelt áramkörbe vannak bekapcsolva. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (g) kalapács végére az (1) huzal van erősítve, melynek másik vége 55 az (a) tartály belsejéből kinyúló, a szabadban levő végén (m) szórófejjel felszerelt (n) csőhöz van kapcsolva. Az (1) huzalba a lapjukkal egymásra fektetett (o) lemezek vannak beiktatva, melyek (p) 60 nyílással vannak ellátva és ezen nyílásokba a tűz kezdeténél fellépő hőmérsékletnél, kb. 60-—'78° C-nál olvadó fém van beforrasztva, mely az (o) lemezek összetartására szolgáló (r) szegecset képezi (3. 65 és 4. ábrák). A 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (n) cső az (a) tairtály belsejében szivotrnyaszorűen meg van görbítve és egyik ága a tartály fenekéhez közel végződik, 70 másik ága pedig keresztülhatol a tartály fenekén és a szabadban (m) szórófejjel van ellátva. Az (a) tartály fedeléhez az (s) forgástengellyel bíró (t, v) kétkarú emelő van erősítve és ennek (t) karja a (g) ka- 75 lapáccsal van összekötve, míg a (v) emelőkar, valamint az (n) csőnek a szabadban levő vége között a közbeiktatott (o) lemezekkel és ezeket összefogó (r) szegeccsel felszerelt (1) huzal van kifeszítve. A ké- 80
