95461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ablakforgáscsapoknak sajtolás útján való előállítására

• Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95461. SZÁM. — XYI/d. OSZTÁLY. Eljárás ablakforgáscsapoknak sajtolás útján való eló'állítására. Vasárugyár Részvénytársaság- Soprou-Grác Sopron. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 8 ika. Egyszerűbb kivitelű ablakoknál, az ablakoknak forgáscsapja tudvalevőleg az ablakkerethez kívülről van hozzáerősítve és pedig egyfelől azáltal, hogy a tulajdon-5 képeni (c) forgáscsapnak ellaposodó (b) nyúlványa van, amely végén furattal van ellátva, amelyen átvert szeggel vagy csavarral az ablakfához rögzíthető, másfelől pedig e csapnak tövén hüvely ül, 10 amely tőrszerű hegyben folytatódik, amely az ablakfába beveretik, ami által az ablakforgáscsap két helyen rögzítve van. A (b, c) csaprészt már eddig is sajtolás útján állították elő, ellenben az utóbbit 15 tartó hüvelyrészt rendszerint bonyolult és költséges hajlítási műveletekkel, vagy pedig öntés vagy kovácsolás útján állították elő, mely előállítási eljárások egyfelől drágák voltak, másfelől pedig nem 20 adtak tetszetős külsejű árut. A sajtolás útján való előállítás eddig azért ütközött nehézségbe, mivel a tartóhüvely középvonala a tartóhüvelynek nyúlványához képest, mely az ablakfába veretett be, kö-25 zös síkba kellett, hogy essen, mivel a beverő nyúlványnak előnyösen oly ék alakjával kell bírnia, mely éknek síkja az ablak forgástengelyével párhuzamos, illetve azon keresztül megy. 30 Mind e nehézségeket a találmány szerinti előállítási eljárás azáltal győzi le, hogy a tartóhüvelyt és annak beverő nyúlványát egyetlen darab lemezből, sajtolás útján állítja elő, mimellett a beverő nyúlványt sajtolás után a tartóhü- 35 velyrészhez képest 90°-ra elforgatja és az aránylag lapos hüvelyrészt sajtolás útján megnyújtja. A rajzon az 1. ábra az ismert ablakforgáscsapnak elölnézete, a 2. ábra ugyan- 40 annak oldalnézete, a találmány szerinti beverő tartónyúlvánnyal együtt, a 3. ábra a félig kész beverőrésznek távlati képe, a 4. ábra végül a teljesen kész beverő részének felülnézete. 45 Az eljárás szerint lemezből oly alakot vágunk, illetve sajtolunk ki, amely lényegében egy köralakú (d) részből és ehhez csatlakozó ékalakú (e) nyúlványból áll. Ily alaknak tömeggyártás útján való 50 előállítása nehézségbe nem ütközik. Azután a köralakú (d) részből, sajtolás útján a hüvelyszerű (g) toldatot állítjuk elő, azáltal, hogy a köralakú rész központos (f) furatának szélét kisajtoljuk. E 55 művelet előtt, vagy után pedig az ékalakú (e) nyúlványt a (d) köralakú részhez képest 90°-al elcsavarjuk, ami által a 2—4. ábrákon látható végleges alakot nyerjük. 60 Jelen munkaeljárással az (e) nyúlványnak hegye élesre képezhető, miáltal az könnyen beverhető, továbbá maga az (e) nyúlvány az ablak forgástengelyével párhuzamos irányban kellő szélességre ké- 65 pezhető ki, végül a (d) köralakú résznek