95456. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus erőáttétel
Ivadék nyomás a (87) szabályozóhengerbe vezető (91) nyílásban. Működés közben, amikor a (26) fő kézi működtető emelőt teljesen vagy az «előre®- vagy «hátra»-5 helyzetbe hoztuk, ez az emelő arra szolgál, hogy a (17) főbebocsátószelepet vagy az előre- vagy a hátrahajtó kapcsoláshoz megnyissa, ami a (84) fékemelő útján megy végbe. Ugyanekkor a (87) szabályozóhen-10 ger (88) dugattyúszelepe vagy tolattyúja is megfelelően működtetik és a közölt forgatónyomaték emelkedésével nyomás alatt álló folyadék ömlik a nyomásszabályozó szelep útján a szabályozóhengerbe, mimel-15 lett ennek a folyadéknak nyomása a (93) dugattyúnak a szelephengerben elfoglalt helyzetétől függ. A (85) dugattyúnak a szabályozóhengerben való mozgása és ennélfogva a (17) főbeömlőnyílásnak a (84) fék-20 emelő útján bekövetkező részleges zárásának mértéke a (89) szabályozóhengerbe bevezetett folyadék nyomásától függ, azaz a nyomásszabályozó (93) szelepdugaityú helyzetétől, melyet viszont az átvitt forgató-2"> nyomaték szab meg. Ha a (26) kéziemelőt visszahelyezzük semleges helyzetébe, a (88) tolattyúszelep elvágja a nyomás alatt álló folyadék bevezetését és a (87) szabályozóhenger mindkét végét a kibocsátóvezeték-30 kel köti össze. Bármelyik (86) centráló rúgó volt összenyomva, az most szabadon működhet a (85) dugattyúnak középponti helyzetébe való visszavitelére, a (17) főbeömlőszelep pedig ezáltal visszakerül 35 azon helyzetbe, melynél úgy a (4), mint az (5) köpenyhez vezető nyílások zárva vannak. Ha a (26) emelő túlságosan hirtelen reverzálásának megakadályozására szolgáló, az 5. ábrával kapcsolatosan ismerte-40 tett szerkezetet a forgatónyomatékot szolgáltató készüléknek ennél a foganatosítási alakjánál alkalmazzuk, úgy a (63) csatlórudal a (84) fékemelővel kötjük össze és pedig előnyösen egy annak alsó vége köze-45 lében lévő ponton. A 7. ábra szerinti foganatosítási alaknál a szabályozóhenger vezérlőszelepe a szokásos szerkezetű, melynél a (96) dugattyúnak semleges helyzetéből egyik oldalra való elmozdulása a (87) sza-50 bályozóhenger szelepházát a nyomásvezetékkel, másik oldalra való elmozdulása pedig az ürítővezetékkel köti össze. Ebben az esetben a (87) szabályozóhenger dugaltyúrúdjától a vezérlőszelephez mechanikai 55 visszatérő mozgásról gondoskodunk, és pedig a (97) íekemelő útján, mellyel a forgatónyomatékot szolgáltató szerkezet is össze van kötve, mimellett a visszafordulást a (98) forgattyúkar idézi elő, amely úgy van elrendezve, hogy a (87; szabá- 60 lyozóhenger előidézte mozgás csak az egyik irányban független ezen henger dugattyújának mozgásirányától. Oly esetekben, melyeknél pl. a főmotor más épületben van elhelyezve, mint maga 65 az emelőkészülék, mikor is a tengely, melybe az engedékeny kapcsolás be van iktatva, igen hosszú, ennek a tengelynek torzióját a kívánt vezérlés előidézésére vagy ennek támogatására használhatjuk fel. 70 Evégből, mint a 8. ábrán látható, a (99) hajtótengelyt a (100) cső veszi körül, amely a tengellyel egy a főmótorhoz közeleső ponton mereven van összekötve, mimellett a (75) tárcsa a (74) spirális fogazatot 75 hordja, amely a (100) cső másik végére erősített külső, fogazott (77) gyűrűvel működik együtt. Ez a szerkezet alkalmazható a feltüntetett engedékeny kapcsolással együtt, némely esetben azonban a (100) 80 csővel körülvett (99) tengely mentén fellépő torzió elegendő lehet arra, hogy a tengely megszakítását mellőzhessük, mikor is egy tengelyirányban vágott fogazatot hordó tárcsa van a (99) tengelyen a (100) 85 cső végére erősített (75) tárcsa közelében felszerélve és azzal kiilső (77) gyűrű útján összekötve. A 9. és 10. ábrákon feltüntetett vezérlőszerkezetnél a (101) hengerben, mely a 90 (26) emelővel összekötött (56) csatlórúd útján a (102) talpon csúszhat, a í 103) dugattyú mozog, amely a (45) szervomotor (58) fék emelőjével van összekötve. A dugattyút normális viszonyok között a 95 (102) talphoz képest a (104) rúgók tartják középállásában. A (101) hengerben el van rendezve a (105) dugattyúszelep és a (106, 107) dugattyúk, amelyek és a (105) dugatytvúszelep között összenyomott állapotban a 100 (108) és (109) rúgók vannak elrendezve. Minthogy a (101) henger tökéletesen telve van folyadékkal, ha azt az egyikirányban (pl. jobbra) elmozdítjuk, a (103) dugattyú baloldalán levő folyadék a (104) rúgók egyi- 105 kének hatása alatt nyomás alá kerül és a (110) nyílás útján, melynek hatásos felülete, pl. a (111) csavar alján beállítható, nyomás alatt álló folyadék nehézkedik a (106) dugattyúra, amely ezáltal összenyomja a (108) 110 rúgót. A (105) dugattyúszeiep azonban helyében marad, a rúgónyomás alatt álló (112) golyó hatása alatt, mely a (105) dugattyúszelepben elrendezett vájatban ül, mindaddig", amíg a (108) rúgó nyomása 115 bizonyos adott mértéket el nem ért, mikor is a (105) dugattyúszelep aránylag gyorsan oly helyzetet vesz fel, hogy a