95452. lajstromszámú szabadalom • Hajóalak
Megjelent 1929. évi december lxó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95452. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Hajóalak. Thieme Vilii kereskedő Berlin. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 21-ike. A találmányt hajóalak képezi és a találmány abban áll, hogy két vagy több egymással párhuzamos és egymástól eléggé távol fekvő (mesterié© a hajóbordáik-5 kai vagy azok részeivel lényegben egyenlő szöget zár be. A hajó előrehaladásánál a hajóorron torlódó víznek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy lehetőleg gyorsan és ellenálló lásmentesen, tehát lehetőleg rövid pályákon mozogjon hátrafelé. Ennek elérésére lehetőleg lapos és egyenletes mester léceket kell alkalmazni ós a találmány ezen feladat megoldását adja. Ezt a kísérleti ál-15 lomásokon végzett kísérletek beigazolták, amennyiben az ellenállás a mintáknak egyébként azonos méretei és vízkiszorítása ós azonos menetsebesség mellett 4 találmány szerinti hajóalaknál egészen 20 30%-ig menő értékben csökkenthető a normális alak ellenállásához képest. A mellékelt rajz a találmány szerinti hajóalaknak néhány foganatosítási alakját tünteti fel. Az !5 1. ábrán egy hajó bordaterve látható. Az (S0 —S2 ) mesterlécek egymással párhuzamosak ési az (Sp) bordákkal a (Po—M szögeket zárják be; ezen szögek egymással egyenlők. Az ellenállás csök-10 kentésére a leírt alakból származó élek kúpszeletek szerint legömib öl yíth etők. A fő borda emellett a fenókoldalon teljesen gömbölyű lehet. A 2. ábra hasonló bordatervet mutat. A ta-15 lálmánynak ezen ábrán látható további kiképzése abban áll, hogy a bordák hajlásszög© a hajóoirron más, mint a hajófaron, ahol is a hajótest közepén kis átmenetet alkalmazunk. A hajóalaknak ezen foganatosítási alak- 40 jánál ;a hajófar bordái laposabban fekszenek. Ez pl. kót csavarral bíró hajóknál szükséges ós hasznos lehet, oly célból, hogy nagy sebességeknél a hajó far ereszkedését meggátoljuk. 45 A hajóalaknak eddig ismertetett foganatosítási alakjainál a bordák célszerűen egyenesvonalűak. Csaknem ugyanoly hatással alkalmazhatunk azonban kissé görbített bordákat is. A bordáknak a ta- 50 lá Imán y szerinti alakítása a hajóorron és hajófaron lényegileg az egész bordahosszra kiter jed, míg a hajóközépen, amint az ábrázolt foganatosítási alak is mutatja, a bordáknak csak középső harmadát kell 55 a találmány értelmében kiképezni. Hajóknak a találmány értelmében való szerkesztésénél kitűnt, hogy a hajóorr és hajófar szélső végei igen hosszúakká és hegyesekké válnak. Ennek elkerülésére 60 ezen részeiket a 3. ábrán látható módon lehet szerkeszteni. Mint ez az ábra mutatja, a bordák irányát oly sugarak irányai szabják meg, melyek mindegyik hajórész számára egy-egy közös pontból indulnak 65 ki. Ezen pontok helyzete is a hajóorr és a hajófar számára különböző lehet. Szabadalmi igények: 1. Hajóalak, azáltal jellemezve, hogy kót vagy több, egymástól elegendő távol 70 ságban egymással párhuzamosan vezetett mesterléc a hajó bordáival vagy ezek egy részével lényegileg egyenlő szöget zár be. 2. Az 1. igényben védett hajóalak fogana- 75 fásítási alakja, azáltal jellemezve, hogy
