95416. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy önműködő biztonsági berendezéssel ellátott gyujtó

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95416. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Legalább egy önműködő biztonsági berendezéssel ellátott gyűjtő. Lebensart Salo mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 31-lke. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi jalins hó 28-ika, A találmány legalább egy önműködő biztonsági berendezéssel ellátott és különösen kézigránátok vagy másféle, kezdetlegesen hajított lövedékek számára alkal-5 mas gyújtóra vonatkozik. Ezen gyújtóknál a biztonsági berendezések önműködő működtetésének a külső mozgató erők különböző irányú behatása dacára mindenkor be kell állania. 10 Az ismert ilyenfajta gyújtóknál a biztonsági berendezések működtetésére gömbalakú tehetetlenségi test szolgál. Emellett a tehetetlenségi hatásnak a golyóról a biztosítószervekre való átvitelére több, csakis 15 egyetlen irányban mozgatható közlőszerv szolgál. Ezen közlőszervek saját elmozgathatóságuk irányában a golyó által kifejtett hatást jelentékenyen növelik, harántirányban ellenben az ezen közlőszervek 20 mozgásával kapcsolatos súrlódási és ütközési veszteségek a golyó által kifejtett hatást ugyancsak jelentékenyen csökkentik. A biztonsági berendezés vagy berendezések működtetése ennek folytán a külön-25 bozö irányokban igen kedvezőtlen módon egyenlőtlen lesz. Bizonyos körülmények között ezen ismert berendezés harántirányban önzáróvá is válhat. A találmány tárgyánál ezen hátrányok 30 ki vannak küszöbölve, ezenkívül pedig egyéb előnyöket is elérünk. A találmány megérthetése céljából a rajzon annak foganatosítási példája gyanánt felcsapódó gyújtót tüntettünk fel. 35 Az ábrázolt foganatosítási példánál gyujtószervek gyanánt egyrészt az (A) gyujtószeget, másrészt pedig a (B) gyutacsot adtuk meg. A biztosítószervet lényegileg egy, pl. spirális gyűrűből képe-40 zett rugalmas (R) gyűrű alkotja, mely állandóan kisebb átmérőre összezsugorodni törekszik, míg a biztonsági berendezéseket működtető tehetetlenségi testek lényegileg a két (N) és (Z) hüvely képezi. Ezen hüvelyek egyrészt egymásban (ten- 45 gelyiik irányában) vannak vezetve, más részt pedig harántirányban együttcsen a boltozatos (G, Hl) és (H2) vezetékek révén vannak vezérelve. Az 1. ábra a gyújtó alkatrészeit a hajítást 50 megelőző helyzetükben, a 2. ábra a hajítás közbeni, a 3. ábra a szabad röpiilés közbeni, a 4. ábra pedig a felcsapódás után bekövetkező gyújtási helyzetükben tünteti 55 fel. Az 5. ábrán a felcsapódás után fel nem robbant, vak lövedék gyújtójának elreteszelési, a 6. ábrán pedig a gyujtórészeknek a kö- 60 zeli vagy ejtő retesz által rögzített zárási helyzete van feltüntetve. A gyújtó az öszszes ábrákon tengelyirányú metszetében látható. A gyújtót tartalmazó lövedék hajítása 65 kézzel vagy tetszőleges hajítóberendezés segélyével (a gyújtó tengelyéhez képest) tetszőleges irányban és értelemben eszközölhető. Ezen hajítás folytán a két (N) és (Z) hüvely egymáshoz képest mindenkor 70 tengelyirányú elmozgást fog végezni. Ha ugyanis az egyik vagy a másik értelemben a gyújtó tengelye irányában eszközöljük a hajítást, tehetetlenségénél fogva vagy csak az (N) vagy pedig csak a (Z) 75 hüvely fog elmozdulni. Bármely harántirányban ellenben, pl. a 2. ábrán jelzett (Yl) vagy pedig bármely ferde irányban a (G), (Hl) és (H2) boltozatos vezeté