95390. lajstromszámú szabadalom • Alapréteg készítése útburkolatok számára

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95390. SZÁM. — Vin/i. OSZTÁLY. Alapréteg készítése útburkolatok számára. Balogh Kálmán mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 12-ike. A különféle (kockakő, fejkő, idomított terméskő, kiskocka, cementmaikaidám, aszfaltmakadám, kátránymakiadám, öntöttaszfalt, keramit stb.) útburkolatok alá ő ülepedés-, törés- és hullámmentes szilárd alapot készíteni fontos műszaki érdek. Az ismeretes hengerelt kavics, alapzatos makadam, csömösziölt beton stb. nem szolgáltatnak tökéletes alapot, mert az ágyuk 10 gyanánt szolgáló földalap maga sem szilárd. Az útágynak ez alaprétegeknek elhelyezése előtt történő közvetlen meghengerlése sem biztosít arról, hogy ez alapok ülepedni nem fognak. Az útágynak ter-15 mésikő rétegen keresztül történő nieghengerlése által az útágy fenekének (földjének) jobb tömörítését érhetjük el, mint közveteti en hengerléssel. Ha már most a behengerelt terméskőréteget cementra-20 gasztójú (habarcs, beton) anyaggal töltjük ki, úgy az egyes köveket egységes alapréteggé ragaszthatjuk s teljesen szilárd öszszefüggő alapot állíthatunk elő. Ennek a találmánynak tárgyát útala-25 pozó eljárás alkotja, amelynek lényege egy alap kőrétegnek az úgynevezett útágyban való elhelyezésében, az útágy fenekébe való behengerlésében és cementragasztójú anyaggal való kitöltésében áll. 30 Csatolt rajzon a találmánybeli eljárásnak egy példaképe ni kiviteli módja és egy-két változata látható, ahol az 1. ábra az útágy szelvényét, a 2. ábra pedig az alapréteg kődarabjai-35 nak elhelyezését tünteti fel, míg a 3. ábra az alapkőréteget lehengerelt állapotban szemlélteti, a 4. ábra a (belső) szegélykősoir behengerlését, végül az 5. ábra még a tetszőleges burkolatnak 40 (iés esetleges külső szegélyköveknek) elhelyezését mutatja. A (c) útágyban (1. áibra) elhelyezzük a (d) alapkőréteget (2. ábra), aminek két szélén esitleg (f) szegélykősort rakunk. Az 45 (f) szegélykövek célszerűen magasabbak a (d) alapkŐTiéteg kődarabjainál. Az (f) szegélyköveket a (d) alapkőróteig-i gel együtt egyidejűleg, vagy a (d) alapkőréteg behengerlése után külön, vagy a hen- 50 gerlés következtében eltorzult alapkőréteg kiegyenlítő rétegével, akár a pályaburkolat esetleges hengerléslével egyidejűleg hengerelhetjük be ezek felszínéig. Ha, a választott szegélykövek magassága 55 nagyobb, mint az alapréteg köveié, akkor behengerlés után az (f) szegélykősor mélyebben hatol a talajba ós biztos védelmet nyújt a (d) alapkőrétegnek meglazulása ellen. 60 A lehengerelt (d) alapkörét eget cementragasztó jú anyaggal töltjük ki. Az így elkészített (d) alapikőrétegre azután felvisszük a tetszőleges (x) burkolatot éis a két (f) alapszegélykősoron kívül 65 még egy-egy (z) pályaszegéi ykösor t fektethetünk végig. Szabadalmi igények: 1. Alapréteg készítése útburkolatok számára, amitqgaz a jellemző, hogy az út 70 pálya helyén kiásott útágyra terméskőréteget rakunk, ezt meghengereljük és üregeit cementragasztójú anyaggal töltjük ki. 2. Az 1. igényben védett eljárásiiak kivi- 75 teli módja, amit az jellemez, hogy a terméskőréteget ennek vastagságánál ma-