95358. lajstromszámú szabadalom • Játékszer

Megjelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jKEHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95358. SZÁM. — Yl/d. OSZTÁLY. Játékszer. Timon T i baki szaktanár Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 28-ika. A találmány a számítás, ügyesség és a véletlen, alkotó elemeiből megszerkesztett, mind a gyermekek, mind a felnőttek számára egyaránt alkalmas, szórakoztató és 5 tanulságos játékszerre vonatkozik. A mellékelt rajz, megközelítőleg arányos kicsinyítéssel, a lényegében igen egyszerű kompozíciót tünteti fel. A játékszer kétoldali (M) állványon 10 nyugvó, felső (L) lécre (u) és (v) pontoknál felfüggesztett, vékony (Zs) zsinóron függő két (x) és (y) golyóból és az ezek alatt elhelyezett, (0) és (0') pontoknál függélyes tengelyre állított, két könnyen 15 forogható (X) és (Y) alakzatból áll. Az állvány (T) talapzatán a forogható (X) és (Y) figurák alá illesztett, (a, b) és (c, d) fordítókkal le- és felszerelhető, nyugvó (K) szám-, név-, illetve ábra-20 korong van. A forogható (X) és (Y) alakzatok (AB) és (CD) talapzatából, (A) és (C) pontoktól a nyugvó korongok felé irányuló, egy-egy lefelé görbülő nyilacska nyúlik ki, mely a számok, nevek vagy 25 ábrák jelzésére szolgál. A szerkezet használata olykép történik, hogy a játékos vagy az egyik vagy mindkét golyót egyszerre, maga felé, oldalt vonva hirtelen hátra lendíti, hogy visz-30 szalendülés alkalmával a golyó a figura kellő magasságig nyúló részét (ábrán a kakas-kígyó felálló farkát) hátulról megüsse, Ennek folytán a figura élénk forgásnak indul. Az ütközéstől meglassúdott, 35 előre lendülő golyót ügyesen el kell kapni, nehogy ismételt visszaeséssel a figura forgását zavarja vagy megszüntesse. A forgási sebesség, a tengely súrlódása és a lég ellenállása miatt, folyvást 40 csökkenvén, a figura végül megáll. Ekkor az (A) és (C) pontokból kiálló nyíl hegyek alóli körcikkrészből leolvasható a nyert vagy vesztett szám, a mutatott név vagy ábra. Ügy az (O) és (0') pontokon álló, füg- 45 gélyes tengelyekről a figurák, valamint az állvány talapzatáról a számkorongok könnyen leemelhetek és másokkal helyettesíthetők lévén, a felállítható játékszabályok gazdag változata beláthatatlanul 50 megsokasodik. Egy igen egyszerű, elemi játékszabály pl. a következő: „Á" és „B" játékosok játszanak. Az „Á" játékos az (X) alakzatot választja magáé- 55 nak, a „B" pedig az (Y) figurát. „Á" játékos kezdi a játékot és (X) golyót lendíti. A forgó (X) figura megállása 19-et jelez. „A" azután lendíti az (Y) golyót is, mely nek eredménye 12 lesz. „Á"-ra nézve az 60 (X)-től származó 19 nyereség, az (Y)-tól Származó 12 pedig veszteség lévén, a nyert eredmény 7. „B" játékos hasonlóképen cselekszik, ránézve azonban az (Y)tól származó szám a nyerő, az (X)-től 65 származó pedig a vesztő. („B" tehát az előbbi esetben 7-et vesztett volna.) A játék természetesen többször ismétlődik, miközben mindkét fél csak a nyerő szá mókát jegyzi fel magának, a vesztő szám 70 pedig az ellenfél listájára kerül nyerő nek. Ha az „N"-edik játszmában pl. „A" nyer 3-at, „B" pedig veszít 5-öt, akkor „B" nem ír magának semmit, „A" azon -ban 8-at jegyez. A sikertelen dobás (ami- 75 kor a visszalendülő golyó nem forgatja meg a figurát) tetszés szferint megismétel hető, azonban mindenik 10 veszteséget számít. Ha a játékos mindkét golyóval egyszerre dob, akkor a nyerő számnak 80 /