95354. lajstromszámú szabadalom • Belső agyfékek számára való féktest

Megjelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI 1HE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95354. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Belső agyfékek számára való féktest. Dr. Ing-, h. c. Ernst Sachs titkos kereskedelmi tanácsos, igazgató Schweinfurt melletti Sehloss Mainberg-. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 14-ike. A találmány főleg kerékpárok belső agyfékei számára való, szétfeszíthető, hüvelyalakú féktestre vonatkozik. A féktest a szokásos módon alaptestből és ezen 5 alaptestet körülzáró fékköpenyből áll. Az új berendezés lényege, hogy a fékköpenynek a szétfeszítést lehetővé tevő hasítéka nem a tengely irányában van elrendezve, mint az eddigi berendezéseknél, hanem a 10 .fékköpeny kerületére ferdén vagy menetszerűen terjed és hogy továbbá a fékköpeny az alaptesten szabadon foroghat, úgyhogy a kerület irányában beállítható és egyidejűleg vagy felváltva fékezést lé-15 tesíthet a belső agyfelületen vagy az alaptesten, mimellett azonban az alaptesten tengelyirányú elcsúsztatás ellen biztosítva van. A rajzon a találmány szerinti féktest 20 két foganatosítási példája látható. Az 1. ábra az első foganatosítási alak homloknézete, a 2. ábra pedig annak részben metszett oldalnézete, A 25 3. és 4. ábrán a második foganatosítási példa hasonló nézetei láthatók. A hüvelyalakú féktest az acélból való (5) alaptestből és a sárgarézből vagy efféléből való (6) fékköpenyből áll, mely az 30 alaptestet körülveszi és vele célszerűen azonos axiális hosszúságú. Az alaptest két hengerszegmensből áll, melyek befelé hajlított (7) szárnyai a kerékpáragy el nem forgatható alkatrészein 35 való rögzítésre szolgálnak. Az alaptest kettőnél több hengerszegmensből is állhat. A (6) fékköpeny egyrészű hüvelyből áll, mely egyik oldalán a (8) hosszhasítékkal van ellátva és az alaptest részeihez rugalmasan szorul. A (8) hasíték csavarvonal- 40 alakúan a (0) fékköpeny kerületének egy részére terjed (2. ábra). Ezen elrendezés előnye, hogy a fékezésnél a ferde hasíték a fékköpenynek az agy belső felületéhez való egyenletesebb odaszorítását teszi le- 45 hetővé, miután a, (8) hasíték nem esik egybe az (5) alaptest tengelyirányú (11) hasítókaival, hanem azokat keresztezi. Ennek folytán nem csak a (8) hasíték mindkét oldalán fekvő részek, hanem a 50 fékköpeny teljes kerülete fog a rajzon fel nem tüntetett agyhoz szoríttatni. A rugal • inas összehúzódásnál is a fékköpeny könynyen csúszik át az alaptest hasítékos helyein. A (8) hasíték több irányban is ha- 55 ladhat és zeg zugos vagy hullámos alakkal is kiképezhető. Az előbb jelzett hatások a 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál is beállanak, melynél a (9) hasíték szögben meg- 60 tört alakkal bír és egy középhelyből kiindulva ellentétes menetű csavarvonalalakban folytatódik. A fékköpenynek az alaptesten való axiális elcsúszását az ezen két rész közé 65 iktatott rugalmas (10) gyűrű akadályozza meg, melynek egyik keresztmetszeti fele az (5) alaptest kerületi hornyába, másik keresztmetszeti fele pedig a (6) fékköpeny belső felületének az előbb említett lio- 70 ronnyal szemben fekvő hornyába nyúl. Az alaptest és a fékköpeny közé azonban több ily gyűrű vagy a kerület irányában fekvő vezeték is iktatható. A rugalmas (10) gyűrű elrendezése hüvelyalakú fék- 75 test összeszerelését is megkönnyíti.