95338. lajstromszámú szabadalom • Gyutószerkezet főleg kézigránátokhoz

— 3 — (28) kimetszésén keresztül ennek belsejébe csappan és a (10) szegtartó e végében elrendezett (29) hengeres betéttest (29') pihenőjébe illeszkedik. A (10) szeg-5 tartóban a (23) retesz számára kiképezett hasíték oly szűk, hogy az abba illeszkedő (23) retesz a 3. ábrabeli „gyújtásra kész" állásban a (10) szegtartót a (3) csővel szemben mindkét axiális értelemben rög-10 zíti. A leírt helyzetbe ,a gyújtószerkezet egyetlen erőhatás, illetőleg a (3, 4) csöveknek ezen erőhatás okozta egy össze- és széthaladása által került. A (3) és (4) csövek következő egymásba 15 hatolásakor, melyet a gránát felcsapódása idéz elő, a gyujtószeg a gyutacsba hatol (4. ábra) és a robbanás bekövetkezik. A gyujtószegnek a gyutacsba való behatolása közben a (10) szegtartót a 20 gyutaccsal szemben a szegtartó (28) kimetszésébe illeszkedő (23) retesz rögzíti. Természetes feltétele e működésnek, hogy a szerkesztésikor a (t) és (j) méreteket úgy kell megválasztanunk, hogy 25 t' < j legyen. Az új gyújtószerkezet úgy van kiképezve, hogy az abban az esetben, ha a gránát felcsapásakor valami okból csii-30 törtököt mond, önmagát lereteszeli, úgyhogy veszélytelenné válik. Ezt a helyzetet mutatja az 5. ábra. A 4. ábrában feltüntetett helyzetben a (3) csőbe betolódó (4) cső baloldali (30) 35 vége a (29) betét (31) peremébe ütközve a betétet a (3) cső, illetőleg (23) retesszel szembein balfelé tolja el. A (29') pihenő jobboldali része ki van metszve (37) és a csövek teljes egymásba haladásának be-40 fejeztekor a (23) retesz e kimetszéssel szemben áll, abba azonban még be nem foghat, mert egy második rövidebb (32) retesz, mely vele egy darabból készült és a (3) cső (25) rovatékába. nyúlik, a belső 45 (4) cső oldalfalán fekszik fel és ezáltal a (23) retesz mélyebbre haladását megakadályozza mindaddig, míg a csütörtök után a (7) rúgó a belső (4) csövet előre vezeti és e csőben kiképezett (24) kimet,-50 szés a (32) retesz alá nem kerül. Ekkor a (33) rúgó hatása alatt mindkét retesz előbbre ugrik, mindaddig, míg a (32) retesz nem ütközik a (10) szegtartó falába,, miközben a belső (4) cső (34) élével 55 szembe kerül. Ekkor a (3) és (4) csövek egymással szemben le vannak zárva, mert ös szeli a 1 a d ás u k a t a (32) retesz megakadályozza, a (9) gyujtószeg tehát, melyet a (3) csővel szemben a (23) retesz rögzít, a (8) gyutacshoz többé nem köze- 60 ledhetik. Az új gyújtószerkezet a véletlen explodálást megakadályozó biztonsági szerkezettel is el van látva, melynek első sorban az a rendeltetése, hogy kiindulási 65 állásából (1. ábra) a szegtartó ne kerülhessen a gyújtásra kész helyzetbe (3. ábra) akkor, ha a gránátot pl. leejtés következtében ütés éri. A kiindulási helyzetből a gyújtásra késiz helyzetbe való átállí- 70 tást a (3) és (4) csöveknek a tehetetlenség okozta egymásba tolódása vezeti be, ez az egymásba tolódás pedig minden olyan impulzusra bekövetkezik, amely elegendő a (7) rúgó, a (18) csappantyú és 75 a pályasúrlódások okozta ellenállás legyőzésére. A találmány értelmében az egymásba tolódó, aránylag nagy tömegű csövek pályája mellett egy oly, kényszerpályán vezetett testet rendezünk el, 80 amely mechanikai szempontból a csövekkel közös tömegrendszert képez, melynek saját tömege azonban a csövek tömegénél jóval kisebb, pályaellenállásai pedig a csövek pályaellenállásainál szintén jó- 85 val kisebbek, úgyhogy a rendszert érő impulzus (pl. ütköző erő) behatása alatt, ugyanazon pillanatban, a tehetetlenség következtében, a kistömegű test nagyobb útat tesz meg, mint a csövek. Ha tehát 90 a kistömegű testet mint reteszt, tetszőleges módon, úgy ágyazzuk, ill. oly kényszerpályán vezetjük, hogy ezen elmozdulása közben a csövek pályájába csapódjék, úgy azok elmozdulását meggátolja, 95 a szerkezetet tehát lereteszeli. Példaként! kiviteli megoldást mutatnak a rajz ábrái, melyekben a fent már ismertetett (14) retesz képezi e biztonsági zárt. Ha a kiindulási helyeztben (1. ábra) 100 álló gyújtószerkezetet ütköző (integrál) erő éri, úgy az igen kis tömegű és egy gyenge (15) riigó behatása alatt álló (14) retesz a 6. ábrabeli helyzetbe csapódik és célszerűen recés (35) karja a belső (4) 105 cső (12) hasítékának (36) éle elé kerülve a csövek további egymásba haladását meggátolja, úgyhogy a két cső gyakorlatilag egymással szemben, azon egészen minimális eltolódástól eltekintve, amelyet 110 a belső (4) cső a retesz felcsapódásának pillanata alatt megtehet, mozdulatlan marad. Az ütköző erő megszűntekor a (14, 35) reteszt a (15) rúgó az 1. ábrában rajzolt helyzetébe ismét visszaállítja, 115 úgyhogy az a leírt működést ütköző erők behatása alatt ismételten is elvégezheti. Viszont, ha a szóban levő tömegrend-