95337. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúgyűrű

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9533'?. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Dugattyúgyűrű. Pogány Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi március hó 2ika. Az elméleti megállapítások szerint dugattyúgyűrűknél a mindenütt egyenlő fajlagos felületi nyomás elérése céljából a mellékelt rajz 1. ábrája szerinti kiviteli 5 alak volna helyes, amelynél a felvágási helyen a gyűrű sugárirányú (s) mérete 0 és ez a méret a felvágási helytől távolabbi keresztmetszetekben fokozatosan növekedik. Ilyen kiképzésű dugattyúgyűrű azon-10 ban gyártási és üzemi okokból nem készíthető és így a gyakorlati életben rendszerint a 2. ábra szerinti alakban készülnek, amelyeknél tehát a gyűrű (s) mérete mindenütt azonos. 15 Az így készített gyűrűknek nagy hátrányuk az, hogy a fajlagos felületi nyomás a felvágási hely felé folyton növekedik, így a gyűrű kopása egyenlőtlen, a gyűrű élettartama rövidebb, a henger felülete 20 oválisra kopik és a gőzátfúvás jelentékeny veszteséget okoz. A jelen találmány értelmében kiképezett dugattyúgyűrű a gyakorlati lehetőség határán belül igyekszik az ideális el-25 méleti alakot megközelíteni. A találmány lényegét az képezi, hogy a dugattyúgyűrű keresztmetszetének inercianyomatékát a felvágási hely felé fokozatosan csökkentjük és pedig sajátlagos 30 megmunkálási módon, mely abban áll, hogy a gyűrűket a 3—8. ábrákban nagyított léptékben feltüntetett keresztmetszetek valamelyike szerint képezzük ki és az (s) méretnek állandósága mellett a keresztmetszetekből a keresztben vonalkázott jel- 35 zésű (d) területeket kihagyjuk, mely (d) területek a belső vagy külső részén, közepén vagy kétoldalt, avagy egy oldalról lehetnek elhelyezve. A (d) területek a felvágási helynél a 40 legnagyobbak, az azzal szembeni helyen a legkisebbek, miként azt a 9—14. ábrák feltüntetik, mimellett a 9—14. ábrák a dugattyúgyűrűket a 3—8. ábrákban feltüntetett keresztmetszeteknek megfelelő sor- 45 rendben ábrázolják. Az (a) gyűrűknek készítése legcélszerűbben esztergapadon készül és pedig először tömören, a 2. ábra szerinti alakban, azután történik a gyűrűknek excentrikus 50 befogása mellett a (d) keresztmetszetű kimunkálás és pedig gyakorlatilag előnyösen azzal a szabállyal, hogy bármely átmérőre vonatkoztatva a szemben levő (p) méretek közelítőleg egyenlőek. 55 önként értetődik, hogy az ismertetett dugattyúgyűrűk, gőzhengerek, exploziósgépek, szivattyúk, kompresszorok dugattyúihoz, gőztolattyúkhoz és hasonlókhoz az ismertetett előnyökkel alkalmaz- 60 hatók, mimellett jelentékeny előnyt képez a könnyebb súlyú gyűrűk alkalmazásából a löketirány változásaikor fellépő kisebb tömeghatás is. c