95312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktiv készülékeknek fémekből való ötvözetekből való előállítására

lom radioaktivitása a fémre ment áí. Valószínű tehát, hogy a tartályban foglalt radioaktív sók (pl. rádiumklórid vagy rádiumbromid) a zárt térben való 5 hevítéskor fémes rádiummá és szabad halogénné díssociáltak, melyek közül az első a burok fémanyagával ötvöződött, míg a gázalakú halogén, mint ilyen, valószínűleg az azt körülvevő fémen occludál. 10 Az alábbi példák nyomán a találmány szerinti eljárás technikai keresztülvitelét és az ezen célra szolgáló segédeszközöket óhajtom ismertetni, természetesen anélkül, hogy e példákkal a találmány kere-1B téhe eső kiviteli lehetőségek kimerülnének. Ha tehát a megadott példák főleg gyógyászati célokat tartanak szem előtt, utalunk arra, hogy más, tetszőleges alkalmazási lehetőségek is a találmány kere-20 tébe esnek. Gyógyászati célokra előnyös nehezen, vagy egyáltalában nem oxidálódó fémek, nemesfémek, különösen platina vagy platina ötvözetek alkalmazása. A fémtartá-25 lyokat a legelőnyösebben csövecskék alakjában képezzük ki, azonban az egyes alkalmazási módoknak megfelelően, pl. betegek kezelésénél, a besugárzandó, kóros hely fekvése, hozzáférhetősége és nagy-30 sága szerint tetszőleges, másalakú tartályok is használhatók. Nagyobbméretű tartályok töltése ismeri módon történik, pl. a szilárd, radioaktív anyagnak közvetlenül a tartályba való 35 behozatalával, vagy pedig ezen anyagnak valamely oldatát hozzuk be és az oldószert azután elgőzölögtetjük; a töltés más, alkalmas módon is történhet. A radioaktív anyag behelyezése után a tartályt beol-40 vasztás, beforrasztás, becsavarolás útján vagy más alkalmas módon zárjuk el gázállóan. Nagyon csekély méretű tartályok esetén, amilyenek különösen a fogászatban 45 találnak alkalmazást, a fogak gyökcsatornáiba való bevezetés céljából, főleg oly vékony platinacsövecskéket használunk, melyeknek belső átmérője 0.2—0.4 mm., míg külső átmérőjük ennek megfelelően 50 0.4—0.7 mm. E platina-csövecskéket célszerűen apró tölcsér segélyével töltjük meg. A töltést, az alkalmazási célhoz képest, különbözőképen végezzük: erre vonatkozólag néhány kiviteli példa követ-55 kezik. 1. Példa: A fogak gyökérkezelésénél előfordul, hogy a radioaktív anyag egyetlen pontra koncentrálandó. Ebben az esetben az egyik végén zárt platinacsövecskébe, mely pl. a fent megadott mére- 60 lekkel bír, 0.15—0.30 mm.-es töltőnyílással bíró tölcséren át, gyenge rázás útján, legíiiiomabban porított radioaktív anyagot töltünk be, ami némi gyakorlatnál minden nehézség nélkül sikerül. Ezt követő- 65 leg az anyagot, a csőbe illő drót segélyével, a cső elzárt vége felé összenyomjuk. Az e célra használt vékony drót célszerűen a következőképen készül. A drót előnyösen a cső anyagánál valamivel kéme- "0 nyebb anyagból, pl. platinairidiumból van, melyet spirális alakjába hozunk, vagy pedig csavarmenettel látunk el. Azután magas hőfokon olvadó platinaforrasszal vonjuk be és a kívánt finomságig 75 kihúzzuk, úgyhogy a csőbe pontosan beleillik. Az elzárt csúcsig összenyomott radioaktív anyagig érő drótot már most, a cső nyitott végén, utóbbival légmentesen összehegesztjük vagy forrasztjuk. A csö- 80 vet azután azon a végén, hol a radioaktív anyag van, a platina olvadási pontja alatt fekvő hőfokra, mintegy erős vörös izzásra hevítjük, miáltal a csövecske fémanyaga azon a helyen, ahol a radioaktív anyag 85 van, radioaktívvá válik. 2. Példa: Ha hasonló kisméretű csövet egész hosszában óhajtunk radioaktívvá tenni, akkor célszerűen a következőképen járunk el. Az egyik végén zárt csövet az 90 1. példában megadott módon megtöltjük, azonban nemcsak az elzárt csúcsnál, hanem nagyobbmennyiségű radioaktív anyagot viszünk be a csőbe. Azután, az 1. példa szerint kezelt drótot, melyet azon 95 ban húzás után újból spirális alakra ho zunk, úgyszólván becsavarolunk, a radioaktív anyagba, tigyhogy az anyag ezáltal egyenletesen a csőfalhoz szoríttatik. En nek következtében a csövecske aktiválá 100 sára nem használódik fel több radioaktív anyag, mint amennyi e célra szükséges, mely körülmény a radioaktív anyagok tetemes ára folytán nagyon fontos. A belső felületén radioaktív anyaggal 105 borított és különben a spirális alakú platina (platinairidíurn)-dróttal kitöltött platinacsövecskét, az 1. pékiában ismertetett módon, nyitott végén a benne lévő platína-iridiumdróttal összeolvasztjuk vagy 110 összeforrrasztjuk és ilymódon gázállóan elzárjuk. A csövecskét azután, egész hoszszában, mintegy vörösizzásig hevítjük, miáltal a csövecskének, illetve a fémnek aktiválása bekövetkezik. 115 Hogy az 1. példa szerinti aktiválás tényleg csak egy ponton, a 2. és a 3. példa szerinti aktiválás pedig a platinacső egész