95312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktiv készülékeknek fémekből való ötvözetekből való előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95313. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Eljárás radioaktív készülékeknek fémekből vagy ötvözetekből való előállítására. Dr. Fischer Alois vegyész Wien. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi február hó 19-ike. Korábbi szabadalmunkban oly fémek, ill. ötvözetek vannak ismertetve, melyek sugárkibocsátó anyagokat, pl. rádiumot, mesothoriumot stb., illetve ezek vegyüle-5 teit, gázállóan bezárva, tartalmazzák. Kitűnt már most, hogy számos, különösen gyógyászati célra fontos, hogy bizonyos fémből vagy ötvözetekből álló készülékekbe, pl. fémcsövecskékbe radióaktiv 10 vegyületeket tartósan bekebeleztessünk, az ezen drága, anyagokban fellépő veszteségek nélkül. Ily készülékeknek előállítása, különösen akkor okoz nehézségeket, ha azoknak mé 15 rete igen csekély. így pl. a fogászatban ezeket a készülékeket, melyek ebben az esetben vékony drótok alakját tüntetik fel, a fogak gyökcsatornáiba vezetik be. Tisztán gazdasági okokból, pl. teljesen 20 lehetetlen a fémdrótoknak olymódon való aktiválása, hogy azok a radióaktiv anyagba mártatnak és azután addig he víttetnek, míg a radióaktiv anyagot fel nem veszik, mert az eljárás nagy veszte-25 ségeket okozna radióaktiv anyagban, annak illékonysága, folytán. Első sorban tehát arról van szó, hogy oly utat találjunk, mely a szabad elgőzölgést és a radióaktiv anyagokban ezáltal 30 okozott veszteségeket ezen anyagoknak fémekkel vagy ötvözetekkel való felvételénél kiküszöböli. Gyógykezelésnél emellett gyakran szükségessé válik továbbá, hogy a sugárzó-35 anyagot csak arra a helyre hozzuk, ahol hatását kifejtetni óhajtjuk, míg más, egészséges testrészek az anyag hatásától megóvandók. Ez okból célszerűnek mutatkozik, hogy a használandó készülékeket (fémtartályokat különösen csövecskéket 40 stb.) nem egész terjedelmükben egyesítjük a sugárkibocsátó anyagokkal, hanem csak a szükséghez képest egyes helyeken. A jelen találmány kiküszöböli a fentemlített nehézségeket és a gyakorlatban 45 felmerülő feladatokat műszakilag lehetőleg tökéletes módon oldja meg. Annak elkerülése céljából, hogy a radióaktiv anyagoknak a fémkészülékbe való bekebelezése alkalmával ezekben az 50 anyagokban ne álljon be veszteség, a készüléket üregesen képezzük ki, majd teljesen vagy részben megtöltjük a radióaktiv anyaggal és a megmaradó üreget azután még egy, megfelelően alakított 55 fémrésszel teljesen kitöltjük és végül gázállóan elzárjuk, vagy közönségesen gázállóan lezárjuk. Az ily módon kezelt fémkészüléket azután azokon a helyeken, ahol belül a radióaktiv anyag helyet foglal, 60 magasabb hőmérsékletre hevítjük; mely azonban alacsonyabb az illető fém olvadási hőfokánál. A hevítés folytán a fémtartályban gázállóan bezárt radióaktiv anyag az ezen 65 anyagot körülvevő fémbe bekebeleztetik, úgyhogy a tartály belsejében már ki nem mutatható, hanem csak a tartály falazataban, mely ennek folytán nagy radioaktivitást. mutat. 70 A radióaktiv anyagnak a tartály üregéből való eltűnését olymódon mutattuk ki, hogy a tartályt az ismertetett kezelés után szétvágtuk, az egyes részeket vízzel vagy savakkal kifőztük és a folyadékot 75 radioaktivitásra megvizsgáltuk. A folyadék teljesen vagy majdnem teljesen inaktívnak mutatkozott, míg a korábbi tartaj