95306. lajstromszámú szabadalom • Legalább két hosszgerincből és egymáshoz képest szögben elrendezett, két-két szárral bíró harántbordákból álló rostélyrúd, valamint ezen rostélyrudakból álló mechanikai tüzelési berendezés

Az 1. és 2. ábrán feltüntetett mechnikai tüzelés rostélyzata a mozgatott (A) ferde rostélyból, a (B) salaktorlasztóból és az ez utóbbihoz lépcsőzetesen alacsonyabb nívó-5 ban csatlakozó, átbillenthető (C) salakgyüjtő vagy kiégetőrostélyból áll. Az (A) ferde rostélynál ismert módon csak minden második rostélyrúd nyer alternatív mozgást, mely célból ezen ros-10 télyrudak az (a) vezetékek mentén ideoda csúsztathatók. Együttes mozgatásuk céljából ezen rostélyrudakhoz (b) pofák révén közös (d) harántrudat erősítünk, mely az (f) csuklórudakból álló keret út-15 ján a tüzelésen kívül elrendezett és a mozgatott rostélyrudak lökethosszának változtatása céljából elállítható (,g) emeltyűzettel van összekötve, melyet tetszőleges, a rajzon fel nem tüntetett erőgép hajt. 20 A ferde rostély összes vagy legalább is mozgatott rostélyrúdjait célszerűen a 3—6. ábra értelmében képezzük ki. Ezen rostélyrúd a 3. ábra szerint két (h) hosszgerincből és egymáshoz képest szögben 25 elrendezett két-két szárral bíró harántbordákból áll, amelyek a (h) hosszgerincekkel egy darabban vannak öntve, A 4—6. ábra szerinti foganatosításnál a rostélyrúd három hosszgerinccel bír, ameny-30 nyiben a harántbordák egy külön (n) hosszgerincen a két (h) hosszgerinc között kicserélhetően vannak elrendezve. A harántbordák alakját és elrendezését részletesen az 5. ábra mutatja. Eszerint 35 mindegyik borda áll egy-egy, ,a rostélyfelületre lényegileg merőleges és teljes egészében túlfedett (i) alsó és egy-egy, lényegileg a rostélyfelület irányában fekvő, azzal legfeljebb 30°-nyi hajlást be-40 záró (j) felső szárból, mely csak kis részében van túlfedve, úgyhogy a felső (k) hordfelülete úgyszólván teljes egészében a tűzpályát képezi. A (j) szárak emellett akként vannak kiképezve és elrendezve, 45 hogy alsó (m) felületük a hideg elégési levegőt a rostélyrúd teljes szélességében a szomszédos borda (k) hordfelületére irányítja. Miután a bordák közötti hézagok a rostélyfelület felé igen élesen, ere-50 deti keresztmetszetük csekély töredékrészére (kb. egy ötödére vagy még nagyobb mértékben) csökkenő és a tűzpálya irányában kitorkoló fúvókákat képeznek, ezen a (k) hordfelület mentén tovaáramló 55 levegő nagy sebességgel rendelkezik és a salak odasülését hatásosan megakadályozó erőteljes hűtőáramot szolgáltat. A 4—6. ábra értelmében az (i, j) görbe bordákat közös (n) hosszgerinc segélyével külön rostólyrúddá foglaljuk össze, a két 60 hosszgerinc összetartására, valamint az (i, j) bordák alátámasztására pedig külön, célszerűen közös (p) szerveket alkalmazunk. Ez esetben a (h) hosszgerincek felső élét a (k) hordfelületek körvonalát fedő 65 (hl) fogazással látjuk el (6. ábra). A 4—6. ábra szerinti foganatosítás előnye a 3. ábra szerinti foganatosítással szemben, hogy a rostélyrúd előállítását öntés útján magok alkalmazása nélkül, ezenkívül pe- 70 dig nagyobb fesztávolságok közbenső alátámasztása nélküli áthidalását teszi lehetővé. Két-két (h) hosszgerinc közé hosszában egynél több külön rostélyrúd is behelyezhető. 75 A (B) torlasztórostélyt az 1., 2. és 8. ábra értelmében billenőrostély gyanánt képezzük ki, mely különböző ferdeségű helyzetekbe beállítható. Hogy a torlasztórostély az (r) billentési tengelyre való fel- 80 ékelés nélkül is forgatható legyen, a torlasztórostélyt kengyelszerű (sl) és (s2) vájatokkal (8. ábra) látjuk el, melyek segélyével a salaktorlasztórostélyt egyszerűen ráhelyezhetjük az (r) billentési 85 tengely, a (t) karok és az (r) tengellyel párhuzamos (rl) rúd által képezett keretre. A salaktorlasztórostélyt célszerűen egymásmellet! elhelyezett több tagból készítjük, melyek ilyenformán egymástól 90 függetlenül szerelhetők ki és be. A salaktorlasztót a 8. ábra értelmében előnyösen kicserélhető (v) rostélyfelülettel látjuk el, mely tetszőlegesen képezhető ki, tehát pl. az 5. ábra szerinti fúvókákkal is ellát- 95 ható. A (B) salaktorlasztórostélyt úgy mellső, mint hátsó végén akként vezetjük, hogy a rostély feletti (D) tűztér a rostély alatti (E) légtértől ezen vezetékek révén a sa- 100 laktorlasztó minden üzemi helyzetében állandó keresztmetszetű kis légrésektől eltekintve, el legyen különítve. Célszerűen, pl. akként járunk el, hogy a salaktorlasztórostélyt mindkét végén az (r) billen- 105 tési tengellyel koaxiális (ol) és (o2) hengerpalástok gyanánt kiképezett vezetékkel látjuk el, melyek a rostély minden üzemi helyzetében helytálló (ql), illetve (q2) vezetékek mentén csúsznak, alkalmas 110 azonban oly foganatosítás is, melynél a (ql) és (q2) helytálló vezetékek vagy pedig csakis ezek vannak hengerpalástok gyanánt kiképezve. A salaktorlasztó ezen elrendezésénél az (A), (B), (C) rostélyzat- 115 részek számára közös (E) légtér alkalmazható.