95277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz egyenirányító cellák elektródáinak előállítására
— 2 — (•söpörtök elemei között egyenletes nyomást érjünk el és a hőbefolyások okozta változások kiegyenlítessenek. Ha az egyenirányító szerkezetet egy 5 váltakozó áramú forráshoz kapcsoljuk, akkor az áram abban a periódusban amelyben az aluminiumamalgamelektróda a katódát képezi, a (dl, d4) nyilakkal jelzett irányban folyik, míg a sarkok megváltóit) zásánál a (d2, d3) nyilak, irányában halad. A szerkezet tehát teljesutas egyenirányítást eredményez. A battéria természetesen csak akkor töltetik, ha az egyenirányító szerkezetből kijövő áram potenciálja 15 nagyobb, mint a battériapotenciál. A battéria kisütése azonban nem következik be. ha. a potenciál valamely oknál fogva siilylyedne is, mert az anódaként ható aluminiumamalgamelektródának ellenállása az 20 áramkört gyakorlatilag megszakítja. Ez a körülmény akkor is fontos, ha szűrő áramkört használunk, mint a rádió felveveő készülékeknél, mikor a battéria töltetik. A 2. ábra szerint az egyenirányító szer-25 kezet nincs közvetlenül a váltakozó áramforráshoz kapcsolva, hanem egy szűrő áramkör közvetítésével, mely megfelelő induktánciákat és kapacitást, pl. a szilárd, párhuzamosan kapcsolt (Ca, Cb) kon-30 denzátorokból álló kapacitásokat és az (L) induktánciát tartalmazza. Az ily szűrő áramkör a fogyasztási áramkörben az ingadozásokat enyhíti és egyenletes egyenirányító hatást biztosít. 35 Hogy az egyenirányító cellák számára sűrű, sima és szilárd elektródákat kapjunk, a találmány szerint különleges módszereket alkalmazunk, melyek általánosságban vegyi folyamatok alkalmazásában 40 állanak. Sűrű elektropozitív elektródák előállításának egyik módja a találmány szerint abban áll, hogy aluminiumlemezeket egy lényegében telített higanychloridoldatnak 45 fürdőjébe addig mártjuk be, míg a lemez és az oldat közti reakció aluminiumamalgamnak egy aránylag sűrű és vastag rétegét nem létesítette. Az ily réteggel ellátott alumíniumlemez rézszulfidelektródá-50 val érintkezésben igen hatásos elektródát képez egyenirányító cellák számára. Az aluminiumlemezből ezen módon előállított elektróda igen nagy villamos túlterheléseket bír el. amennyiben sajátságos formá-55 lása folytán fokozott kapacitással bír, mely egyrészt onnan származik, hogy az amalgam nemcsak felületi réteget, hanem a lemez belsejébe hatoló és azt átható réteget alkot, másrészt pedig arra vezethető viszsza, hogy az ily aluminiumamalgam és a 60 rézszulfidelektróda közti átmeneti ellenállás kisebb, mint a más módon formált elektródák közti átmeneti ellenállás. Az említett elektropozitív elektródával együttműködő, rézszulfitból álló elektro- 55 negatív elektróda előállításának egy célszerű módja abban áll, hogy fémes rézből álló, aránylag vékony, pl. 5 mm. vékony ságú lemezeket egy reakciós kamrában kéngőzök hatásának vetünk alá, amikor is 70 a. kamrában egy nem oxydáló atmoszfé rát kapunk és a reakciót 150—500° C hőmérsékletnél, még pedig előnyösen az utóbbi hőmérsékletnél foganatosítjuk. Ily kezelésnél az egész massza, egy aránylag 75 vékony magréteg kivételével, rézszulfiddá alakul, mely kemény, fekete, szilárd fémszerű anyagot képez és kedvező egyenirányító és egyéb elektromos tulajdonságokkal bír, így pl. csekély ellenállással bír, §o miáltal a rézszulfürt (homiszulíidot) vagy a közönséges szulfidot, melyek egyenirányító cellák elektródjaiban gyakran előfordulnak, felülmúlja. Az imént leírt mód szernél a, rézlemeznek kiindulási vastag- <<5 sága és az a hőmérséklet, melynél a lemezt a kéngőz hatásának alávetjük, fontos jel legzetességei az eljárásnak, amennyiben a megadott minimális hőmérséklet fölötti hőmérséklet szükséges, hogy a rézszulfür 90 (Cu2 S) képződését megakadályozzuk és a kívánt szilárd rézszulfidnak (CuS) képződését biztosítsuk. Habár a leírt módon készített elektródák egyenirányító cellákban való alkal 95 suázásnál sokkal magasabb hőmérsékleteket bírnak ki, mint az eddigi elektródák anélkül, hogy megrongálódnának, azért azokat túlmagas hőmérsékletek és nedvesség ellen még jobban biztosítandó, előnyö- 1® sen egy védő anyaggal vonjuk be Az ily biztosító bevonat előállításának egy előnyös módja abban áll, hogy az egyenirányító szerkezeteket összeszerelésük után egy áthatlaji masszával, pl. egy 10 cellulozevegyülettel vonjuk be. Ugyanezen cél elérésének egy másik módja abban áll, hogy az egyenirányító szerkezetei egy szigetelő fürdőbe, pl. egy olajfürdőbe mártjuk be. Az utóbb említett módszer kii- 11 ionosén oly esetekben alkalmas, melyekben nagy sűrűségű áramoknak aránylag hosszú időn át kell hatásosaknak lenniök. Az utóbbi említett módon kezelt egyenirányító szerkezet a 3. ábrában van fel- 11 tüntetve, melyben az egyenirányító szerkezet a (J) tartályban van elhelyezve, mely utóbbi olajjal van töltve, miáltal a