95258. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító berendezés

31 eljelent 1929 929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95258. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosítóberendezés. Ti már István főszerelő Daru vár. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 14-ike. A találmány tárgya elgázosítóberende­zés nafta, nyersolaj és hasonló, nehéz faj­súlyú anyagok részére, mely lényegében abban áll, hogy öntött vasból készült és 5 fedelén olajbevezető-, valamint légbeve­zetőszeleppel ellátott ház belső tere egy, a motorból távozó égéstermékek által gyorsan felmelegedő anyagból, pl. rézből készült lemez által két részre van osztva, 10 melyek közül a lemez alatti rész az égés­termékek be- és kivezetésére, a lemez fö­lötti rész pedig elgázosító- és keverőtér gyanánt szolgál. A találmány további tárgya, hogy a 15 gázkeveréket vezető csőben egy tűszelep­pel ellátott benzintartány van beiktatva, melyből megindítás céljából, azaz míg elegendő meleg égéstermékek rendelkezé­sünkre nem állanak, a mótor hengerébe 20 benzin porlasztott állapotban vezethető. Ez elgázosító előnye, hogy bármily ne­héz fajsúlyú, tűzbiztos, illetve nem gyúlé­kony égőanyag gyorsan elpárologtatható és a szabályozható mennyiségű levegővel 25 bensőleg keverhető, úgyhogy olcsó üzem­anyag mellett egyenletes üzemet érünk el. Mellékelt rajzon a találmány egy ki­viteli alakja van feltüntetve és természe­tes, hogy szerkezete, mérete és a motoron 30 való elrendezése többféle módosítást en­ged meg anélkül, hogy a találmány lénye­gétől eltérnénk. Az 1. ábra a találmány szerinti elgázosító­berendezés vázlatos hosszmetszete. A 35 2. ábra a légszelepre erősítendő szabá­lyozható légbevezető tölcsér felülnézete. A mótor alkalmas helyére megerősí­tendő elgázosító az öntött vasból készült (a) fedélből, a (b) alsórészből és e két 40 rész között tartott jó melegvezetőfémből, 45 50 pl. rézből készült (c) válaszfalból áll, mely lejtős irányban van elrendezve, úgyhogy az el nem párologtatható nehéz maradékok az üzemközben nyitott (d) csapon könnyen távozhatnak. A (b) alsórész a meleg égéstermékek bevezetésére szolgáló (e) csőtoldattal és a felhasznált égéstermékek elvezetésére szolgáló (el) csőtoldattal van ellátva. A (c) válaszfalnak az (e) csőtoldat fö­lötti (cl) része a fűtőfelület nagyobbítása céljából sapkaalakúan van kiöblösítve. A (c) válaszfal és (a) fedél között (f) le­mez van elrendezve, melynek egyik vége az elgázosító falával érintkezik, másik, 55 lefelé hajlított (fl) vége pedig egy (g) nyílást hagy szabadon, úgyhogy a (c) válaszfal mentén elpárologtatott gázok e csatornán keresztül az (a) fedél (e2) cső­toldatán át a használati hely felé távoz- 60 hatnak. Az (f) lemez két végét (h) szita köti össze és a (c) válaszfal kiöblösített (cl) része fölött hasonlóképpen sapka­alakúan van kiképezve, úgyhogy a szita és a kiöblösítés között (i) tér keletkezik, 65 melybe a (k) olajbevezető tűszelep torkol egy a szitára erősített, kúpalakú (1) drót­hálóra az olaj egyenletes szétosztása cél­jából. Az olaj (h) szitán keresztül az égéstermékek által felhevített (c) válasz- 70 fal (cl) részére ömlik, ahol azonnal elpá­rolog. A fedélre egyszersmind az önműködő (m) légbebocsátószelep van erősítve, mely­nek házában (ml) nyílás van kiképezve. 75 E nyílás a szelepházra erősített és meg­felelő alakú (n) tölcsérrel (2. ábra) közie­kedig, melynek torkolata az (o) állító­csavarral beállítható (p) tolattyú segé­lyével szabályozható. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom