95243. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda kisütőedények számára

— 2 — íöldalkálisója még kitűnő emittáló anyagnak tekinthető, míg a, titanát már nem mutat használható elektrónemissziót. Azon oxidok tehát, melyek aeiditása a titan-5 savét meghaladja, már nem hasznosíthatók saVgyök gyanánt. A savgyök elektrónaffinitása ekkor már oly nagy, hogy az emisszióelektrónok (a valencelektrónok) már teljesen le vannak kötve. 10 A vegyületek emissziós hőmérséklete csak lényegtelenül nagyobb, hőmérsékletsztabilitásuk azonban oly kiváló, amilyennel az egyszerű vegyületek, pl. az oxidok, nem rendelkeznek. Amíg bárium platina-15 alapon a kisülési áram behatása alatt hamarosan elillan, a fent említett vegyületek jelentékenyen erősebb állandó kisüléseknek is ellenállának. A katódák előállítása céljából a vegyü-20 leteket előzetesen előállíthatjuk (lásd Gmelin kézikönyvét) és azokat azután az áramot vezető alapra felvihetjük. Célszerűbb azonban, ha a vegyületeket csak a katódán állítjuk elő. Ezáltal elérjük azt, 25 hogy oly anyagokból indulhatunk ki, melyek a levegőn teljesen sztabilok. így pl. a földalkáliák aluminátjainak vagy zirkoniátjainak előállítására akként járhatunk el, hogy a földalkálikarbonátokat hid-30 rátos vagy anhidrides alumínium-, illetve zirkonoxiddal együtt kötőszerrel felviszszük az alapra és ezután felhevítjük. A szénsav, különösen vákuumban, könynyen hajtható ki, amikor egyidejűleg a 35 megfelelő só képződik. Azonban aggály nélkül kiindulhatunk az oxidokból vagy hidroxidokból is, miután a gyártási folyamat közben felvett szénsav a felhevítés alkalmával a savanyú 40 oxid behatására könnyen és gyorsan kiszorul. A vegyületek előállításának további lehetősége, hogy a fémek ötvözeteit vagy a fémporok keverékét oxidáljuk. 45 Az imént leírt sók elektrónokat emittáló más anyagokkal kapcsolatban is alkalmazhatók és mechanikai szilárdságuk vagy hőmérsékletállandóságuk növelésére tartóanyagokat, pl. földalkálifluoridokat vagy fölös aluminiumoxidot adhatunk 50 hozzájuk. Bizonyos alapoknak az oxidkatódák tartósságára gyakorolt, újabban megfigyelt kedvező hatása nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy az alap felületén 55 kis mértékben a fent leírt vegyület képződik. Szabadalmi igények: 1. Izzókatóda kisütőedények számára, azáltal jellemezve, hogy emittáló anya- go g'ok gyanánt az erősen elektropoziíív fémeknek, különösen alkálifémeknek és alkáliföldfémeknek oly amíoter oxidokkal való sóit alkalmazzuk, mely sók aeiditása a titánsavénál kisebb. 65 2. Az 1. igényben védett izzókatóda foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az említett sók keverékéből áll. S. Az 1. igényben védett izzókatóda foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, 70 hogy az említett sókon vagy ezek keverékein kívül tartóanyagokat is tartalmaz. 4. Az 1. igényben védett izzókatóda foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, 75 hogy az említett sóknak más emittáló anyagokkal, mint oxidokkal, karbidokkal, szulfidekkel való keverékéből áll. 5. Eljárás az 1—4. igényben védett izzókatóda előállítására, azáltal jelle- 80 mezve, hogy a sókat vegyi átalakulások révén csak magán a katódán állítjuk elő. 6. Az 1—4. igényben védett izzókatóda foganatosítási alakja, azáltal jelle- 85 mezve, hogy alap gyanánt az oxidációnál amfoter oxidokat szolgáltató fémeket vagy ötvözeteket alkalmazunk, amikor is ezen fémek vagy ötvözetek más fémből való mag burkolatát képez- 90 hetik. I'allas nyomda, Budapest.