95243. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda kisütőedények számára

31 eljelent 205 929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JBEHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95243. SZÁM. — VII j. (VII g.) OSZTÁLY. Izzókatóda kisütőedények számára. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven (Hollandia), mint a Dr. Friedrich Meyer és Dr. Hans Joachiui Spanner berlini lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1927. évi jnnius hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi jnnius hó 9-ike. Wehnelt vizsgálataiból ismeretes, hogy a földalkáliák oxidjai, kloridjai és fluoridjai, valamint ezek keverékei már alacsony hőmérsékleten elektrónokat emit-5 tálnak. Üjabb munkálatok azt mutatták, hogy ezen tulajdonsággal azonos mértékben rendelkeznek az illető elemek összes egyszerű összetételű vegyületei. Mindezen vegyületek közül gyakorlati jelentőségre 10 csakis az oxid tett szert. Ha a technikában más kiindulási anyagokat, pl. Wehnelt régi eljárása értelmében a nitrátot használták, úgy mégis minden esetben az oxid volt az emissziós anyag, mely va-15 lamiféle átalakulás révén képződött. Éppen azon vegyületek azonban, melyek különösen alacsony hőmérsékleten már igen nagy emisszióval rendelkeznek, nevezetesen a legnagyobb mértékben elektro-20 pozitív bárium vegyületei, mely e tekintetben már meglehetősen hasonlít az alkáliákhoz, azon kellemetlen tulajdonsággal bírnak, hogy a csillámló ív behatásának nem képesek jól ellenállni és könnyen el-25 illannak. Nem kívánjuk azonban annak megemlítését sem mellőzni, hogy újabb vizsgálatok szerint az oxidok elillanása nagy mértékben függ a mindenkor választott alaptól. 30 A Wehnelt-katóda előállítása még jelenleg is jelentékeny nehézséggel jár. Az oxidok a gyártási folyamat közben, pl. szénsavfelvétel által, igen könnyen megváltoznak. Az oxidokkal tehát a gyártás 35 szükséges egyenletessége csak nehezen érhető el és éppen ezért nem küszöbölhetők ki selejtes termékek, melyek az eljárás előállítási költségeit nagy mértékben terhelik. Azon kísérlet, hogy az érzékeny oxidok 40 helyett a földalkáliák oxigénsavainak lényegesen érzéketlenebb és stabilabb sói hasznosíttassanak az izzókatódák gyártására pedig egyáltalában nem sikerült. A tekintetbe jövő vegyületek, pl. a szul- 45 fátok, a szilikátok, a foszfátok és karbonátok emisszióval nem rendelkeznek, miután az erősen elektronegatív savgyök az elektrónok kilépését tökéletesen meggátolja. Csak lia a sók disszociálnak, azaz 50 ha számos esetben illékony savgyök magas hőmérsékleten lehasadt és ennek megfelelően szabad oxigén van jelen, kezd észlelhető emisszió mutatkozni. Az ezen vegyületek közül még legkönnyebben disz- 55 szociálható karbonát ennélfogva óvatos és tökéletes disszociáció esetén használható katódát szolgáltat; az eljárás azonban hosszadalmas és nehézkes. A körülmények pontos átvizsgálása 60 alapján megállapítottuk, hogy az oxigénsavak sóinak egész sora, még pedig éppen a nem illékony savak sói már meglehetősen alacsony hőmérsékleten mégis kiváló mértékben képesek elektrónok emittálá- 65 sára. Az itt tekintetbe jövő sók az erősen elektropozitív fémek oxidjainak, pl. az alkáli- és földalkáli-oxidok vegyületei azon elemek oxigénvegyületeivel, melyeket amfoter oxidoknak neveznek, így pl. az 70 aluminátokkal, cinkátokkal, kromitekkel, zirkoniátokkal stb. A savgyök növekedő aciditásával az anyag elektrónokat emittálókópessége csökken. így pl. a zirkonsav