95240. lajstromszámú szabadalom • Ablakzár
Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95240. SZÁM. — VJII/d. OSZTÁLY. Ablakzár. Plaho János asztalos Balassagyarmat. A bejelentés napja 1927. évi február hó 5-ike. A találmány tárgyát tevő ablakzár, egyszerű szerkezete és biztos működése mellett, még azáltal is kitűnik, bogy egyenesben vezetett és magassági irányban el-5 mozgó zárórúdjának két vége, az ablakszárny beeső kásakor, önműködően reteszelődik el az ablaktok felső lécén megerősített zárlemezben vagy fülben, valamint alsó lécén megerősített, rugalmasan 10 elmozgó akasztékában. Az ablakszárny nyitása a zárórúddal csuklósan kapcsolt, kétkarú emelővé kiképezett fogantyúnak kézzel való elforgatásával történik, mikor is a zárórúd meghatározott irányban és 15 mérvben akként mozgattatik el, hogy egyik vége a rugalmas akasztókot, rúgóhatás ellenében, annyira elforgatja, hogy az elreteszelés, ez akasztók és az ablakszárnyon megerősített orr vagy ütköző 20 között, megszűnik és ugyanekkor a zárórúd másik vége a zárlemezből vagy fülből kilép. A találmánybeli ablakzár egy példaképem, foganatosítási alakját a mellékelt 25 rajz mutatja be és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, míg a 2. ábra a zárórúd felső és alsó végét, valamint ezek vezetését, ugyancsak függő-30 leges hosszmetszetben, de nagyobb léptékben tünteti fel. A bemutatott, példaképem, szerkezeti megoldás szerint, a függőleges síkban elforgatható ablakszárny függőleges, sza-Í5 bad (a) keretlécében létesített hosszanti (b) horonyban (c) zárórúd van elrendezve, melynek helyes vezetésére a horonyvégekben elrendezett (d, d) fémperselyek szolgálnak. A (c) zárórúd közepe táján létesített (e) kivágásba az (a) ke- 40 retlécen foroghatóan ágyazott és szögemeltyűvé kiképezett (f) fogantyúnak vízszintes karja kapaszkodik, úgyhogy segélyével a zárórúd, vezetékében, ideoda mozgatható. 45 Az ablaktok felső (g) lécén (h) fül vagy kengyel van megerősítve, mely jelen esetben a szokásos zárlemezt pótolja és arra szolgál, hogy a (c) zárórúd felső végét, mely az ablakszárnynak az ablaktokhoz 50 való szorítása céljából, ismert módon, előnyösen, kétoldali rézseléssel van ellátva (2. ábra), az elreteszeléskor felvegye. Az ablaktok alsó (i) lécén, a feltüntetett foganatosítási példa szerint, rugalmas 55 anyagból készült (k) lemez van megerősítve, melyből (1) nyelv van kicsákozva. E rugalmas nyelv rendeltetése az, hogy az ablakszárny csukott helyzetében az (a) keretlécen megerősített (m) orr vagy üt- 60 köző mögé kerüljön és ezt hátulról megtámasza. Az (1) nyelv helyett, természetesen, rúgó hatása alatt álló és fel és alá mozogható, dugattyiíszerű elreteszelőszervet is alkalmazhatunk, melynek felső 65 lapja, hasonló módon, ferdén van elrendezve. Az ablakszárny nyitása céljából, az (f) fogantyút, az óramutató járásával ellentétes irányban, elforgatjuk, miáltal a (c) 70 zárórudat, a rugalmas (1) nyelv leszorítása mellett, letoljuk, mikor is az (m) orr vagy ütköző felszabadul és egyidejűleg a zárórúd felső vége a (h) fülből vagy kengyelből kilép. Az ablakszárny elrete- 75 szelése tehát megszűnik. Az ablakszárny becsukásakor az (m) orr a lejtős (1) nyelv fölé keriil, melyet lefelé nyom és ezáltal 1
