95236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aktiv szén előállítására illetve regenerálására
tói, valamint a nehezebb ásványi alkatrészektől, de nagyobb százalékarányú, főleg karbonátokból álló hamut tartalmaz, mely a szárított állapotban mért súlyának kö-5 rülbelül 10% -át teszi ki. A hamutartalom növekedése az eljárás ezen fázisában valószínűleg az illó anyagoknak, pl. a szénhidrogéneknek, valamint a nem kívánatos finom pornak, azaz a széntartalmú anyag 10 legfinomabb részecskéinek elégésétől ered. A kezelt anyagot ezután további hőkezelésnek vethetjük alá, még pedig 30 percig célszerűen vályualakú elektromos kemen cében, levegőnek való kitétel mellett, 350— 15 450° C terjedő hőmérsékleten. Ez utóbbi kezelés el is maradhat, feltéve, hogy a nyersanyag hamutartalma már eredetileg, vagy pedig a kezdetben foganatosított savas mosás után elég alacsony. 20 Az ily módon kapott szenet vízzel hűtött szállítóba ejtjük, amely oly tartályba vezeti, melyben vízzel kevertetik és ahonnan mosótartályba szivattyúzzuk át. Ha a szénszuszpenziót ebben a tartályban nem 25 kavarjuk, akkor a könnyebb, magasabbrendű és a nehezebb, alacsonyrendű frakciók egymástól elkűlöníttetnek, ahol is a magasabbrendű anyag a felszínen lebeg és az alacsonyrendű anyag pedig a fenékre 30 süllyed. Előnyösebbnek tartom azonban a két Irakció elkülönítésének mellőzését, ami különösen akkor történik, amikor annyi sósavoldatot adagolunk a tartályban lévő szénszuszpenzióhoz, hogy az kifejezetten 35 savjelleget kölcsönöz a víznek. A savkezelés után a szenei lemezsajtóba szivattyúzhatjuk és egy vagy két óráig vízzel kimoshatjuk, míg a mosóvíz kloridmentes. A mosott és nagyjában közömbös 40 anyagot végül megszárítjuk, pl. gőzzel hevített állványos szárítóban, amely kezelés neutrális szenet szolgáltat, mely megőrölve és csomagolva szállításra alkalmas. A hőkezelés folytán az illó alkatrészek 45 úgyszólván teljesen kihajtatnak; emellett a kezelendő anyagban foglalt ömleszthető ásványi alkatrészek kiolvasztására is szol gál, melyek kiolvasztás után összesült da rabokban távolíthatók el. 50 Ezeknek az ásványi anyagoknak eltávolítása folytán a termék vezetőképessége és tisztasága növekszik és ehhez képest nagyfokú aktiválási és színtelenítő képességet tüntet fel. 55 A találmány szerinti eljárás bizonyos eljárásokkal kombinálható oly célból, hogy pl. a nyers anyag vizes szuszpenziójábó] való leöntés által, a szénben dfisabb anyag könnyebb részecskéit, a nehézségi erő útján, nagyobb vagy kisebb mértékben elő- 60 zetesen elválasszuk a szénben szegényebb és nehéz ásványi alkatrészeket feleslegben tartalmazó anyag nehezebb részecskéitől. A kezelendő nyersanyag adagjához esetleg bizonyos reagenseket, pl. nátriumfluo- 65 ridet keverhetünk. Ezek a reagensek az adagban foglalt ásványi alkatrészeket, vagy ezeknek egy részét, célszerűen a silikátokat, illó melléktermék, pl. siliciumiluorid alakjában eliminálják. 70 A fent ismertetett eljárás gyakorlati kivitelénél a reakció gázalakú termékeinek eltávolításáról, valamint a termékből a hőkezelés minden egyes fokozatában, történő próbavételről is gondoskodhatunk. Emel- 75 lett tetszőleges gáz atmoszféráját vezethetjük az eljárás kivitelére szolgáló készülékbe. Ez a gáz lehet közömbös gáz, pl. nitrogén, amelynek mennyisége úgy állapítandó meg, hogy csökkentse a kezelt 80 anyag égését, amennyiben éghető anyagról van szó, de lehet valamely gáz, pl. levegő vagy gőz, pl. vízgőz, vagy mindkettő; emellett az anyagot úgy kezeljük, hogy a végtermék maximális tisztaságú, elektro- 85 mos vezetőképességű aktivitású és színtelenítő képességű legyen. A végtermék analízise átlagosan a következő összetételt adja: Szén 97.60 90 Hamu 2.40 Hawu: Kalcium 0.16 Nátrium, Na„0 0.35 Magnesium (MgO) .... 0.16 95 Chloridok (Cl„) 0.06 Szulfátok (SO.) 0.78 Kovaföld (Si02 ) 0.50 Vas és alumínium (Fe2 0., A12 03 ) " . . 0.39 2.40 ICC A mellékelt rajz az eljárás kivitelére szolgáló berendezést szemlélteti. Az 1. ábra az eljárás foganatosítására alkalmas kemence oldalnézete. A 2. ábra a kemencén át vett hosszmet- 105 szet. A 3. ábra harántmetszet a 2. ábra 3—3 vonala szerint. A 4. ábra központos elektróda egyik kiviteli alakjának oldalnézete. Az 110 5—6. ábrák nagyobb léptékű részletrajzokban tüntetik fel a 3. ábra szerinti elektródát, oldalnézetben. A 7. ábra az elektromos kemencének kapcsolási sémáját mutatja. 115
