95157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás topographiai téreképek készítésére

— 8 — amikor a mintalemezt a kérdéses lemezpár baloldali lemezéről készítjük, de ellenkező értelemben kell hajlania, amikor a mintalemezt a lemezpár jobboldali leme-5 zéről készítjük. Ez a szélső pontokat közelebb hozza a lemez közepéhez és következéskép távolabb a lemezpár másik lemezének közepétől. Minthogy az ordináták helyesek, az ilyen lemezpár mind-10 egyik lemeze ugyanazon hajlásszög alatl az (x—x) tengely körül vetítendő, amikor annak nagyságát próbálgatás útján állítjuk be a kiküszöbölendő paralaxishibák nagyságának megfelelően. Az így levetik tített két lemezt aztán újból megvizsgáljuk és ha azt találjuk, hogy még mindig híjjá van, a további kiigazítást szükség szerint ugyanúgy foganatosítjuk ezeken a levetített lemezeken, mint ahogyan azt 20 a második osztályba tartozó lemezekre vonatkozólag leírtuk. így eljárva, a vízszintessel egyenértékű, az egész terület felvázolásához szükséges lemezpársorozatot; kapunk. 25 Az így kiigazított lemezeknek kettőa hasznát vesszük az eljárás további folyamán, először ahhoz, hogy megkapjuk a kontúrvonalakat és másodszor, hogy átalakítsuk ezen lemezek kúpvetületét a 30 megfelelő orthografikus vetületté. E célból a következő kiigazított lemezpárt behelyezzük a stereoskopba, gondosan megvonalazzuk a leírt módon és minden lemezen az ismert magasságú pontok 35 valamelyikét összeegyeztetjük az illető szemnyílás hajszálkeresztjével. Kiválasztva a kiigazított (1) és (3) párt, az (Al) pontok megállapíthatók. Ezek magassága, mint említettük 157 láb s ennélfogva a 40 löü lábas kontúrvonalnak 8 lábbal magasabban kell lennie, mint ahogyan az (Al) pontok a stereoskopikus kombinátióban feltűnnek. Az alaphossz 2.5 hüvelyk lé vén, a paralaxistabellából kitűnik, hogy 45 a 3 lábas emelkedés .0015" paralaxissal ni érhető. Hogyha ekkor először a (H3) mikrométer mutatóját zéróra állítjuk és a független (H) oldalszánt úgy toljuk el, hogy a leolvasás .0015 értéket adjon, 50 akkor a hajszálkereszt stereoskopikus helyzete a fényképet minden 160 láb magasságú ponton érinteni fogja, míg a? összes mélyebb pontok úgy tűnnek fel, mintha fölötte a levegőben lebegnének, az 55 összes magasabb pontok pedig, mintha alatta el volnának ásva. Ekkor a lemezek távolságának megzavarása nélkül az (F) és (G) szánokat működtetjük, hogy a különböző képrészeket a látómezőbe hozzuk Néhány pontot, amelyeken a hajszál- 60 kereszt látható érintkezésben van a képpel, megjelölünk kék irónnal és az összes egyenlő magasságú pontokon átmenő vonalat a lemezek egyikén a kép stereoskopikus, szemlélete közben megrajzoljuk: 65 legtöbbnyire, de nem szükségképen a, kontúrokat a lemezpár jobboldali lemezén rajzoljuk meg. Egy bizonyos magasságú kontúrvonal befejezése után a lemezek távolságát 'megváltoztatjuk, hogy hozzá 70 alkalmazzuk a következő magasabb vagy mélyebb kontúrvonal paralaxisához és a munkát a leírt módon megismételjük, míg csak az, összes kívánt kontúrvonalakat meg nem rajzoltuk. Gyakorlott 75 munkaerő számára a kép stereoskopikus benyomása oly kényszerítő hatású, hogy tétovázás nélkül minden tévedést kizárva követheti az adott kontúrvonalat egész menetén azon a területen belül, amely a 80 vizsgálat alatt álló lemezpáron közös. A kontúrok alakja tehát szükségkép sokkal precízebb lesz, mint ahogy azt a szokásos mérőasztali munkával, amellyel eddigelé a kontúrokat általában megállapították, 85 elérhető volt, A kontúrokat, mint említettük, finom élű kék irónnal rajzoljuk, amely esetleges tévedés esetén teljesen letörölhető. Amikor az összes kontúrok megelégedésünkre megrajzoltattak, a le- 90 mezeket kivesszük a stereoskopból és a kontúrvonalakat finomhegyű tűvel bekarcoljuk a lemez emuisió rétegébe. A kék vonalakat gyapjú ruhával letöröljük, mire a bekarcolt kontúrok a kép világos 95 és sötét részein egyforma tisztán láthatók lesznek. Ilykép az (1) és (3) lemezpár (3)-számú lemeze a (cl—C3) között fekvő képrészen az összes kívánt kontúrokkal fog bírni, míg a (3) és (5) lemezpár (5)- 100 számú lemeze a (o3—C5) közötti kép részen fogja a kontúrokat tartalmazni a így minden következő új lemezpár szolgáltatja a következő képrészhez való kontúrvonalakat. 105 A kiigazított vagy eredetileg hibátlan lemezeket a fentemlített vázlatmintaleme zek előállításához is felhasználjuk, amint azt alább még részletesebben meg fogjuk magyarázni. no Vagy az ismert magassági! (Al, A2) stb. pontokat vagy más (Bl, B2) stb. pontokat, amelyeknek konjugált pontjai a megelőző vagy következő lemezen pontosan identifikálhatok, gondosan megjelöl- 115 jük apró tűszúrásokkal, körülvéve bekar colt kis körökkel. A 8. ábra vázlatosan feltünteti, miként választjuk ki az ilyen