95144. lajstromszámú szabadalom • Többszörös elektroncső

1. ábra a (18) és (19) szakadozott vona­lakkal jelzi a kivezető erősítőrendszer le­védését, mely a legnagyobb áram- és fe­szültségingadozásokat vezeti. 5 Ez a védés az elektrosztatikából ismert módon azáltal történhet, hogy egy ál­landó potenciálú ponttal összekötött, a vé­dendő erősítőrendszert körülvevő fémel­lenzőt rendezünk el. Az abszolút poten-10 ciál, melyen ez az ernyő tartatik, külön­bözőképen választható. Az ellenző pl. a negatív fűtőszálvéggel, vagy pedig azon pozití-v potenciállal is összeköthető, mely pl. a (20) vezetékeken át a (11, 12) anód-15 ellenállásokhoz vezettetik. Az összekötte­tés természetesen a cső belsejében tör­ténhet. Az abszolút egyenáramú potenciál, me­lyen az ellenző tartatik, nem bír nagy je-20 lentőséggel. Lényeges csak az, hogy ez a védőellenző ne végezhessen potenciál in­gadozásokat. Nagy mértékben gázmentes csöveknél az ellenző pozitív feszültségek­hez kapcsolható, amikor is az a szabadon 25 röpködő elektronokat felfogja. Gázmara­dékok jelenléte esetén, melyek rendszerint pozitív értelemben vannak ionizálva, elő­nyösebb, ha az ellenzőt állandó negatív potenciálú ponttal kötjük össze. 30 Kísérletek azonban azt mutatták már, hogy a kívánt hatás akkor is beáll, ha az ellenzőt sehová sem kapcsoljuk, mert az ellenző az elektronok, ill. iónok röppályá­ját. tisztán mechanikailag, a védett erő-35 sítőrendszer terére korlátozza, úgyhogy sem faltöltések nem képződhetnek ki, sem pedig kiegyenlítő áramok nem léphetnek fel a cső belsejében. Kitűnt pl., hogy szi­getelő anyagból készült közbeállított el -40 lenzők is előidézik a szándékolt hatást, minthogy természetszerűen ezek is hatá­rolják a feltöltött részecskék röppályáját. A mechanikai kivitel sokféle lehet. Ha a (2, 5, 8), ill. (3, 6, 9), ill. (4, 7, 10) erő-45 sítőrendszerek a szokásos módon henge­res elektródákból állnak, akkor ezen rend­szerek közül egyet vagy többet végeiken lehetőleg ugyancsak hengeres védőkö­pennyel vehetjük körül, melynek végei 50 annyira záródhatnak, amennyire azt a hozzávezető huzalok megengedik. Kísér­letek azonban azt mutatták, hogy már fe­lületi védés is elegendő, amennyiben pl. az la,., 2. és 3. ábrákban feltüntetett mó-55 don, a (18) és (19) ellenzők egyszerű, egyenes, közbehelyezett csillámlemezek alakjában képeztetnek ki, melyek a 4. ábra szerint szigetelő (20) tartóra van­nak erősítve, mely tartó egyúttal más rendszerrészeket is hord. A (8, 9, 10) erő- 60 fűtőrendszereknek ós a hozzájuk tartozó csatolóelemeknek a (18, 19) ellenzők útján való elválasztása az la. és 2. ábra sze­rinti oldalnézetekből, de különösen a 3. ábra szerinti felülnézetből tűnik ki vilá- 65 gosan. Nem bizonyult továbbá hátrányosnak, hogy a magnéziumnak szokásos szétpor­lasztási folyamatánál a csillámlemezek, részben vagy teljesen, magnéziumtükör- 70 rel vonatnak be. Ahelyett, hogy a rend­szereket védenők, természetesen az üveg­falnak feltöltés iránt érzékeny részeit, vagy a csatoló kondenzátoroknak a rá­csokkal összekötött oldalait, az üvegfalat 75 vagy a (11, 15, 13), ill. (12, 16, 14) csatoló­elemek védhetők. A gyakorlatban több­nyire elegendőnek bizonyul az utolsó anódlemeznek a rajzon feltüntetett vé­dése. 80 Kitűnt továbbá, hogy az üvegfal fel­töltése a következő módon gátolható meg hatásosan: A szokásos nagy emissziójű csöveknél az (1) edény belső falát mag­nézium elgőzölögtetésével tükröző, fémes 85 bevonattal látják el. Ha már most ezt a bevonatot egy előnyösen az üvegfalba beforrasztott csatlakozó elektródával lát­juk el, akkor a fémbevonatot pozitív vagy negatív potenciálú ponthoz kap- 90 csoltatjuk, miáltal a fémbevonat válta­kozó feltöltését megakadályozzuk. Ez az intézkedés is értékes azon aperiodikus feltöltési jelenségeknek kiküszöbölésére, melyek a többszörös elektróncsöveknél az 95 ismertetett zavarokat előidézik. Az üveg­fal belső fémbevonatának állandó poten­ciálú ponthoz való levezetése előnyösen összekötővezeték útján történik a cső bel­sejében. 100 Szabadalmi igények: 1. Többszörös elektroncső, azzal jelle­mezve, hogy a beépített erősítőrend­szerek közül egy vagy több, a többi erősítő rendszerrel, ill. csatoló elem- 105 mel szemben védve van. 2. Az 1. igényben védett többszörös elektroncső kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a védés fémes vagy szi­getelő védőernyőkkel történik. 110 3. Az 1. és 2. igényekben védett többszö­rös elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a védőernyők ál landó, pozitív vagy negatív potenciálú ponttal vannak összekötve. 115 4. Az 1—3. igényekben védett többszö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom