95144. lajstromszámú szabadalom • Többszörös elektroncső

Megjelent 1929. évi december hó 16-ám ttAGYAÉ iíIfeÁLYI SZASADALMl BffiÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95144. SZÁM. — VTI .J. OSZTÁLY. Többszörös elektroncső. 1 )i\ LoéWe Siégfmund gyáros Berlin-Fríedenau. A bejelentés napja 1927. évi jtilius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 19-ike. A többszörös elektroncsövek elnevezése alatt oly vákuumcsöveket értenek, melyek közös vákuumtérben egynél több erősítő fokozatot tartalmaznak, tehát 5 legalább is egynél több, különböző erősítő fokozathoz tartozó, egy-egy izzókatódot, egy-egy rácsot, egy-egy anódot tartalmazó erősítőrendszerből állanak. Ily többszörös elektroncsövek a ,nágy és alacsony 10 frekvenciák számára ismeretesek és rendesen két-három erősítő fokozatot tartalmaznak, melyek többnyire ugyanabba a vákuumtérbe beépített csatolóelemek (ellenállások ós kondenzátorok) útján van-15 nak egymással összekötve. Ilyfajta elektroncsöveknél már most a jelenségek egész sorozata nyilvánult meg, melyeknek magyarázata eleinte nehézségekbe ütközött. A csövek, különösen bi-20 zonyos üzemi feltételek mellett, még pedig különösen akkor, amikor a rácselőfeszültségek, maximális érzékenység elérése céljából kellő nagyságú negatív értékekre hozatnak, ritmikus öngerjesz-25 tésbe kerülnek, úgyhogy zümmögő és búgó zajt idéznek elő. Ennek a zavaró jelenségnek vizsgálata azt mutatta, hogy a vákuum tér ben szabadon röpködő elektronok és gázmaradékok jelenléte esetén, 30 az ionok is, egyrészt az üvegfal, másrészt a csak igen nagy rácslevezető ellenállások útján a kátéddal összekötött rácskondeüzátorokat periodikusan feltöltik. Ennek a jelenségnek periodicitása kü-35 lönbözőképen jöhet létre. A zümmögés ugyanis a többszörös elektroncső kivezető anódjához kapcsolt telefonban, vagy hangszóróban figyelhető meg. Eszerint a megfigyelt hangjelenségek ritmusában az elektronái-amok periodikus növekedésé 4t> ós megduzzadása lép fél a csőben. Az elektrőnáramokkal gázrnaradék'ok jeléillétébén, tudválevőleg ioháraniok aláhyosak. Ezeket az elektron- és ionáramokát — utóbbiakat természetesen töltetlen Vá- 45 ktium esetén — főképen a kijárati anód elektrostatiküs mezeje vezérli, mely az erősítő hatás folytán természetszerűleg a legnagyobb feszültség- és áramingadozásokat létesíti. 50 Ezt a zavart már most, amint azt kísérletek igazolták, a találmány szerint azáltal küszöbölhetjük ki, hogy az erősítő rendszereket, főleg az utolsót* a többi erősítőrendszerhez, illetve csatolóelem- 55 hez képest statikailag védjük. Ezt a védést fémes vagy szigetelő védőellénzők útján eszközölhetjük, melyek egy állandó pozitív vagy negatív potenciállal bíró ponttál lehetnek összekötve. Az üvegfal 60 feltöltése egy magneziumbevonátnak fix potenciálú ponthoz való levezetésével kerülhető el. A rajz i. ábrája vázlatosan tüntet fel egy szokásos szerkezetű háromszoros csövet, 65 míg az la., 2., 3. és 4. ábrák a találmány szerint kiképezett többszörös elektroncsőnek példaképem kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábrában (1) az üvegburát (2, 3> 4) 70 a katódokat, (5, 6, 7) a rácsokat, (8, 9, 10) az anódokat, (11, 12) az anód ellenállásokat, (13, 14) a rácslevezető ellenállásokat, (15, 16) a csatolókondenzátorokat, (17) a bejárati rácshoz való hozzávezetést je- 75 löli. A találmány szerint már ttióst az erősítőrendszereket statikailag védjük. Az