95118. lajstromszámú szabadalom • Billiárd-jelzőtábla

• Meg-jelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI Mtögffl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95118. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Billiárdjelző tábla. Bernáth Lajos asztalos Földeákon. A bejelentés napja 1927. évi január hó 7-ike. A találmány tárgya oly jelzőtábla, melyen a billiárdlökések száma feltüntethető anélkül, hogy krétával vagy irónnal kellene azt feljegyezni, mely utóbbi 5 művelet igen kényelmetlen a játékosok számára. Lényegében a találmány abban áll, hogy a tábla több mezőre van osztva és ezek mindegyikében vezetékben ide-oda[0 csúsztatható, sorjában 1, 2, 3 ... 10, 20 ... 100, 200 ... 1000 stb. számozással, valamint egy-egy fogantyúval ellátott táblácskák vannak olymódon elhelyezve, hogy számozással ellátott részük borító.5 léc segélyével le van takarva, de látható helyzetbe elcsúsztatható. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az !0 1. ábra a jelzőtábla elölnézete, a 2. ábra egy táblarészlet nagyított léptékben elölnézetben, a 3. ábra a jelzőtábla keresztmetszete, a 4. ábra a jelzőtábla elölnézete a számo-5 zott borítóléc eltávolítása után, az 5. ábra a jelzőtábla hosszmetszete. Az (a) alaplemezre a keresztirányban haladó (b) rekeszfalak vannak erősítve és két-két rekeszfal közé a (c) tábla van 0 keresztirányban csúsztatható módon behelyezve. Az (a) alaplemez, illetve a (c) táblák fölött, a hosszirányban haladó, keskenyebb (d) borítóléc van elhelyezve, melynek külső oldala 1, 2, 3... 10, 20... 5 100, 200... 1000 számozással van ellátva olymódon, hogy az egyes számok sorjában az egyes táblácskák fölé kerülnek. A (c) tábláknak a (d) borítóléc alatt fekvő része ugyanolyan számozással van ellátva, mint amilyen szám van a (d) léc- 40 nek a tábla fölötti részén. Ezenkívül mindegyik (c) tábla egy-egy (f) fogantyúval van ellátva, melynél fogva a rekeszfalak között ide-odacsúsztatható. A rekeszfalak közötti (g) üreg oly hosszúra 45 van hagyva, hogy benne a (c) táblák addig csúsztathatók, míg csak számozott részük a (d) borítóléc alól ki nem bújik. A (g) üregnek a (d) léccel szemközti vége a (h) léccel van lefedve, úgyhogy a (c) táb- 50 Iáknak egyik vége csúsztatás közben ezen (h) léc alá kerül. Az (a) alaplemezen több egymás mellett fekvő függélyes oszlopban lehetnek a (c) táblácskák egymás alatt elrendezve. 55 Így pl. a feltüntetett kiviteli alaknál három hosszirányú (d) borítóléc van elhelyezve, melyek a jelzőtáblát négy mezőre osztják. Mindegyik mezőben egymás alatt helyezkednek el a (c) táblácskák. A 60 négy mezőnek egy-egy táblája keresztirányban egyvonalba esik. A (d) borítólécek alatt a hosszirányú (i) rekeszfai van megerősítve (4. ábra), mely a (c) táblácskák keresztirányú elmozgatásának 65 határolására szolgál. A jelzőtábla használata a következő: Ha pl. négyen játszanak, mindegyik játékos lefoglal magának a lökések jelzésére egy-egy mezőt, melyek a jelzőtáblán 70 (I, II, III és IV)-el vannak jelölve. Ha pl. az (I) jelű játékos 2 billiárdlökést csinált, akkor az (I) mezőnek (2) jelű táblácskáját az (f) fogantyú segélyével oly helyzetbe csúsztatja, hogy a tábla 75 számozása, a (d) borítóléc alól kibúvik és látható lesz. Ha a lökések száma eggyel szaporodott, akkor a (3) jelű