95113. lajstromszámú szabadalom • Nagy ólomtartalmú csapágy fémötvözetek

• Meg-jelent 1939. évi december hó 16-án. jt MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 95113. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Nagy ólomtartalmú csapágyfém-ötvözetek. Dr. Grünbaum Oszkár Wien mint Jacob Neurath cég* Wien jogrutódja. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi augusztus hó 23-ika. A találmány tárgya ólom, ón és antimon ternár-rendszerének nagy ólomtartalmú ós jóval kisebb óntartalmú ötvözeteire vonatkozik, melyek épp oly alkalmasak 5 csapágyfémek gyanánt, mint az ilynemű, de nagy óntartalmú ötvözetek. Ennek elérésére megkísérelték, hogy oly ötvözetekhez, amelyek közelítőleg 80% ólmot, 10% antimónt és 5% ónt tartalmaznak, a szivár-10 gás elkerülésére és a keménység fokozására néhány százalék rezet adjanak hozzá. Később ajánlották, hogy nagy ólomtartalmú alapötvözetet, amely 15—25% antimónt és mintegy 3—6% ónt tartalmazott, 15 1—3 % nikkel és mintegy 0.6—1.5% réz hozzáadásával javítsanak meg. Egyidejűleg a nikkel és réz adagolásával, amelyeknek a megadott keverési arány mellett azon meglepő hatást tulajdonították, hogy 20 az ónban szegény ötvözeteket a fenti ternar-rendszer ónban gazdag csapágyfémeivel egyenértékűvé nemesíthetik, csekély mennyiségű foszfor és arzén adagolásával ismert módon az ötvözetek kemény-25 ségét is némileg növelni akarták. Ezen célból pl. a 0.6—1.5% rezet 0.8—2.2% -os foszfor-réz alakjában kívánták hozzáadni, vagy pedig a foszfort az egyenértékűnek tartott arzénnel akarták egészen vagy 30 részben pótolni. A jelen találmány alapos kísérletek révén nyert azon felismerésen alapszik, hogy az ólomból, ónból és antimónból álló ternár-rendszer nagy ólomtartalmú és ón-35 ban szegény ötvözetei megfelelő mennyiségű arzénnek hozzáadásával, minden egyéb fém hozzáadása nélkül, az említett rendszer óngazdag csapágyötvözeteivel minden, ezen alkalmazás szempontjából lényeges tulajdonság tekintetében, egyen- 40 értékűvé tehető. A találmány szerint a mintegy 65—77% ólmot, 3—14% ónt és 10—27% antimónt tartalmazó csapágyfémötvözetekhez 0.7— 2.5% arzént adunk. 45 Az arzén hatása két különböző folyamaton alapszik, amelyeknek együtt kell hatniok, hogy érvényesüljenek és amelyeket foszfor hozzáadása nem idézhet elő, nevezetesen 50 1. az arzén az ólommal és antimónnal ternar-eutektikumot alkot, amely lényegesen keményebb, mint a binár ólomantimón-eutektikum. 2. Az arzén az ónnal kemény ón-arzén- 55 vegyületet képez, melynek összetétele minden valószínűség szerint Sn3

As2

. Ezen két folyamat az ötvözet keménységét és nyomásszilárdságát lényegesen fokozza. Emellett az ily ötvözetek zömö- 60 kítőképességük és csúszási tulajdonságaik szempontjából is megfelelnek azon követelményeknek, amelyeket nagy óntartalmú csapágyfémmel szemben támasztunk. A Borchers & Wüst kiadásában meg- 65 jelenő „Metallurgie" című folyóirat 1912. évi évfolyamában a 423. lapon a I. táblázatban nagyszámú, táblázatosan összeállított ólom-antimón-ón-ötvözet között 0.5% arzént tartalmazó ötvözet is fel van 70 említve, anélkül, hogy ezen a helyen az arzéntartalomnak ily csapágyfémekre nézve való fontossága kivehető volna. (A 0.5%-nyi arzéntartalom valóban kevés ahhoz, hogy az ötvözetek észrevehető ja- 75 vitását idézze elő, mivel az ón-arzén-