95111. lajstromszámú szabadalom • Papírvágó kés

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95111. SZÁM. xill/b. OSZTÁLY. Papirvágó kés. Lerner Friedrich mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi október hó 21-ike. A jelen találmány tárgya kés végnélküli papírszalagoknak, lényegileg meghatározott méretű derékszögű négyszögdarabokra való vágására. A papírszala-5 gokat emellett először valamilyen ismert szerkezetű vágókészülékkel csíkokra és azután ezeket a csíkokat a találmány szerinti késsel, meghatározott bosszúságú darabokra vagy lapokra vágjuk. A talál-10 mány szerinti papírvágókés különösen alkalmas cigarettapapírnak, kártyáknak és írópapírnak végnélküli papírszalagokból való gyors és olcsó előállítására. A kés pontosan és megbízhatóan dolgozik és to-15 leg kivágott derékszögű négyszögdaraboknak vagy lapoknak minden alakjára és hosszára, valamint a papír minden sebességére beállítható. A találmány szerinti papírvágókés áll 20 egy forgó késből, amelynek éle a forgási tengelyt keresztezi és ennélfogva minden helyzetben egy forgási hiperboloid egyik alkotósorának egyik alkotóját képezi és egy szilárdan álló késből, amelynek éle 25 ugyanazon forgási hiperboloid másik alkotósorának egyik alkotóját képezi. Ezen szerkezet útján a két élnek megszakítás nélküli és pontos érintkezését és a papír hosszoldalára merőleges tiszta met-30 szést érünk el, anélkül, hogy a papír valamiképen összehúzódnék vagy más módon megrongálódnék. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját 35 mutatják és pedig az 1. ábra a két késéi elrendezésének vázlatos rajzát mutatja elölnézetben, a 2. és 3. ábrák a metszésvezetést ábrázolják; a 40 4, ábra a felső kés felülnézete; az 5. ábra ugyanannak oldalnézete; a 6. és 7. ábrák metszetek a 4. ábra VII— VII és VI—VI vonalai szerint nagyított léptékben; a 8. és 9. ábrák az alsó késnek felül-, ill. 45 hátsó nézete, míg a 10. ábra metszet a 9. ábra X—X vonala szerint. Az 1—3. ábrákon a kések és a metszésvezetés van vázlatosan és kissé torzítva 50 feltüntetve, avégből, hogy az elrendezés érthetőségét megkönnyítsük. A forgó (1) felső kés el van látva egyenes (2) éllel és a (3) tengely körül foroghat, amelynek geométriai tengelye (4)-nél van jelezve. A 55 szilárdan álló alsó (5) kés egyenes (6) éllel van ellátva. A (2) él a (4) tengelyt keresztezi és az e körül való forgása közben forgási hiperboloidot képez, amelynek geometriai tengelye a (4) tengely. A 60 (2) él tehát mindegyik helyzetében ezen hiperboloid egyik alkotósorának egy alkotója. Az alsó kés (6) éle úgy van elhelyezve, hogy az ugyanazon forgási hiperboloid másik alkotósorának egy alkotóját 65 képezi. Ennélfogva kell, hogy a (2) és (6) élek egy, a (4) tengelyre merőleges síkban ugyanazon (7) kör érintői legyenek, amelj/ körnek középpontja a (4) tengelyben fekszik (1. ábra). Ez a kör a hiper- 70 boloid aequatorának vagy torokkörének erre a síkra való projekciója. Minthogy a hiperboloid két alkotósorának egyenes vonalú alkotói egymást metszik, a felső (1) kés (2) éle a felső késnek forgása közben 75 az alsó (5) kés (6) élével állandó és pontos érintkezésben mozog a teljes vonallal ábrázolt helyzetéből a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetig (1—3. ábra). Ha már most a (8) papírcsíkot állandó sebességgel 80