95094. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató készülék

' 3 1eg .jelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IUROSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95094. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Elpárologtatókészülék. Vogelbusch Vilmos mérnök Rating-en (Németország:). A bejelentés napja 1927. évi február hó 11-ike. Németalföldi elsőbbsége 1926. évi április hó 14-ike. Ismeretes, hogy azoknak az elpárolog­tatókészülékeknek fajlagos teljesítménye, melyeknél valamely gőz- vagy gázalakú fűtőanyag kamrákat vagy csöveket vesz 5 körül, amelyekben az elpárologtatandó folyadék áramlik, különböző okok követ keztében csökkenhet. Rosszabbodik a hő­kicserélődés pl. akkor, ha a csövek falaira a folyadékból anyagok rakódnak 10 le, melyek ott kérgeket alkotnak. Előáll hatnak azonban a csövek másik oldalán, tehát azon az oldalon, melyet a gőz- vagy gázalakú fűtőanyagok érintenek, a hőát adás ellenében akadályok ós pedig ugyan-15 csak a fűtőanyagból származó lerakódá­sok, például olajkiválás folytán, ha gépektől származó, nem egészen olaj­mentes gőzt alkalmazunk. A hőát­adás ellenében felmerülő efféle körül-20 mények előidézte akadályok azonban aránylag egyszerűen kiküszöbölhetők az­által, hogy a fáradt gőzből az olajat le választókészülékeket rendezünk el. Nehe­zebben küszöbölhetők ki azok az akadá 5 lyok, melyek a fűtő gőzből lecsapódó kondenzvíztől ós azon nem kondenzál­ható gázok leválásától erednek, melyek a felhevítendő folyadékot tartalmazó csö­veket burkolják. Ügy a kondenzvíz, mint ) a nem-kóndenzálható gázok rossz hőveze­tők és szükséges, hogy ezeket a hőkicseré­lődést megnehezítő anyagokat is eltávo­lítsuk. A fűtőgőz kondenzvize a fűtőcsöves el­párologtatókészülékeknél az egyes csöve­ket lefelé folyó réteg alakjában veszi kö­rül, mely lefelé vastagodik. A nem-kon­denzálható gázok, melyekhez mindenek­előtt a levegő tartozik, ott maradnak vissza, ahol a fűtőgőz, amely őket ma­gával hozta, eltűnik, tehát ugyancsak a fűtőcsöveken és megnehezítik a friss gőznek a csövekkel való érintkezését. Ha lehetővé tesszük a nem-kondenzálható gázok gyors eltávozását, káros hatásuk 45 csökkenthető; de ekkor velük együtt nem csekély mennyiségű fűtőgőz is eltávozik és kb. 15%-os vagy még nagyobb fűtőgőz­veszteségek lépnek fel. Fűtőkígyókban, melyek aránylag könnyen levegőmente- 50 síthetők, a fűtőgőz nyomás- ós hőmérsék­letveszteségeket Iszenved, ami ismét a fűtőfelület hatásfokának megfelelő csök­kenésére vezet. A találmány fűtőtestekkel ellátott oly 55 elpárologtatókészülékre vonatkozik, me­lyeknél a bepárolandó folyadék (oldat) igen nagy keringési sebessége mellett a fűtőgőz által érintett falakon olyan fűtő­felületet kapunk, amely gyakorlatilag 60 véve, a hő átadása ellenébe nem fejt ki ellenállást. A rajz 1. ábráján a találmány szerinti elpáro­logtatókészülék foganatosítási példája 65 függőleges metszetben van feltüntetve, míg a 2. és 3. ábrák egy másik foganatosítási alakot mutatnak, függőleges metszetbén és felülnézetben. 70 Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak­nál az (1) párologtatókamrához, mely a párák (a folyadékból felszálló gőz) szá­mára a (2) gyűjtőtérrel van ellátva, olyan fűtőtest csatlakozik, amely egy 75 vagy több, aránylag nagy keresztmet­szetű vízszintesen fekvő (3) csőből és egy sorozat, az (1) kamra felé emelkedő, aránylag szűk harántmetszetű (4) csőből és egy köpenyből áll, mimellett a lejtősen 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom